Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

44 kainál fogva helybenhagyatik ; ellenben ugyanazon Ítéletnek az a része, a melylyel sértettnek kártérítési követelése in thesi megállapítottnak mondatott ki, megváltoztatik, s a kártérítési kötelezettség, illetőleg az ahhoz való jogosultságnak a törvényből és a hatályban álló jogszabályokból következő megállapítása is az illetékes polgári bíróság hatósági körébe tartozónak mondatik ki azon indoknál fogva, mert azon büntetendő cselekmény, mely által valakinek magánjogi s különösen vagyoni joga is megsértetik, a társadalmi retributiót képviselő közvádon felül a törvénynél fogva megállapítja még a magánjogi követelésre is a kereseti jogot, illetőleg a büntetést maga után vonó jogellenes cselekmény elkövetőjének kötelezettségét, az ezen cselekmény által másnak okozott kár megtérítésére. Ha tehát az első sorban a bűntett illetőleg vétség vagy kihágás miatti társadalmi repressióra hivatott büntető bíróság az ö részére irányt adó társadalmi közszempontok által elhatározott eljárási szabályoknál fogva, s különösen a bűntettes megbüntethetésének, valamint az ártatlanul vádolt egyén felmenthetésének mennél csekélyebb idöhalasztással járó bekövetkezhetése czéljából bizonyos esetekben fel is van mentve, hosszabb vizsgálatot vagy bonyodalmas magánjogi kérdések megoldását igénylő fejtegetésekkel járó magánjogi elégtétel iránti követelést illetőleg az érdemleges határozathozatal alul, ezen felmentés törvény- és jogszerű értelme az: hogy a bűnvádi biróság a büntetendő cselekmény által megkárosított egyént a magánjogi elégtétel iránti keresetének érvényesítése végett a polgári bírósághoz utasíthatja. Ha tehát a büntető biróság ezen kétségtelen jogánál fogva a büntetendő cselekmény magánjogi folyományát illetőleg a bíráskodást magától elhárítja: ezzel az ügy ezen elintézetlen része a bűnvádi eljárástól elszakított «külön» polgári követeléssé, a keresetlevélnek a polgári bírósághoz benyújtása által »külön polgári keresetté* válik. Tekintve már most, hogy a polgári perrendtartás szerint minden polgári per egy teljes «jogi egész» ; tekintve, hogy a polgári bíróságra vonatkozólag az eljárás és Ítélethozatal terjedelme a polgári perrendtartásban van szabályozva ;