Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

42 kikapta. Mendelsohn Gyula és a nevezett vádlottak, valamint ezen vádlottak társai, névszerint György János, Tóth Antal, Bagi Antal és Kovács Mihály vádlottak közt szóbeli czivakodás keletkezett, mely csakhamar tettlegességgé fajult. A tettlegesség elöl Mendelsohn Gyula fürdöbérlö szobájába menekült és az ajtót magára zárta, azonban György László a szoba ajtaját kiszakította és György László, Kovács Imre, Márton Antal, György Ignácz a feletti dühökben, hogy Mendelsohn Gyula megtámadott emberei a szoba ablakán elmenekültek, több felszerelési tárgyat, ezek közt az épület zsindely-tetőzetének egy részét is összetörték s ekként csoportban erőszakoskodtak. Ezen tényállás alapján a kir. ügyészség vádlottak egynémelyike ellen a Btk. 175. § ába ütköző magánosok elleni erőszak bűntettének vádján kivül még a Btk. 418. § ába ütköző más vagyona megrongálásának vétsége miatt is emelt vádat, mindazonáltal tekintetbe véve, hogy vádlottak a vagyonrongálást egy és ugyanazon az erőszakra irányzott akaratelhatározás folytán követték el, a vagyonrongálás vétsége a magánosok elleni erőszakba beleolvad ; s tekintettel továbbá arra, hogy a végtárgyalás folyamán György János 3. r., Tóth Antal 4. r., Bagi Antal 5. r. és Kovács Mihály 6. r. vádlottak irányában tagadásukkal szemben nem volt beigazolható, hogy ők a panaszos Mendelsohn Gyulát bántalmazták volna, vagy hogy annak legcsekélyebb kárt is okoztak volna, ennélfogva mig ezen most emiitett vádlottak a Btk. 175. §-ába ütköző magánosok elleni erőszak bűntettének vádja és következményének terhe alól felmentendök voltak, addig Demusz Eráz 1. r., György László 2. r., Kovács Imre 7. r., Márton Antal 8. r. és György Ignácz 9 r. vádlottakat a Btk. 175. § ába ütköző, de a Btk. 92. és 20. §-ainak alkalmazását indokolttá tevő azon nagyszámú túlnyomó enyhítő körülmények figyelembe vételével, hogy vádlottak fiatal korúak, hogy a bűncselekmény elkövetésére magának a panaszos Mendelsohn Gyulának kihivó magaviselete szolgáltatott okot, hogy vádlottak büntetlen előéletűek, s hogy tettüket nagymérvű indulat felgerjedésében követtékel és igy vétséggé minősített magánosok elleni erőszakban bűnösöknek kimondani és ezért őket az Ítélet rendelkező részében kimondott büntetésre Ítélni kellett.