Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

^58 alperes elleni gyermektartás és jár. iránti perében következőleg itélt: Ha felperes kk. Eszter leánya személyében fÖesküt tesz arra, «hogy az 1889 augusztus 20-tól 1889. évi deczember 20-ig lejárt idö alatt, alperesen kivül senki mással nemileg nem közösült», akkor a bíróság alperest a kk. F. Eszternek 1890 jan. 20-án született Erzsébet, Etelka nevü gyermeke atyjának vélelmezvén, kötelezi alperesi, hogy az 1890 június 20-tól 1891 márczius 20-ig lejárt időre 60 frt tartásdijat, továbbá i8qi ápril zo tói kezdve minden hónap 20-án a gyermek 12. életévének betöltéséig, esetleg ezen időn belül netán bekövetkezendő haláláig 6 frt havi tartásdijat felperesnek, vagy leánya F. Eszternek megfizessen. Az eskü le nem tétele esetében felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperes beismerte azt, hogy felperes leányával 1890. okt. 20-án, de csak ez egy alkalommal nemileg közösült, de azt állította, hogy akkor is cotont használt, a miből az következnék, hogy ilyen közösülés mellett a nemzés eshetősége ki van zárva, azt vitatta továbbá alperes, hogy felperes leánya a fogamzási idő alatt másokkal is nemileg közösült s így tagadta, hogy a C. alatt csatolt keresztlevél szerint 1890 június 20-án született Erzsébet, Etelka nevü törvénytelen gyermeknek ö atyja lenne. Alperes azt is bizonyítani kívánta, hogy az újszülött gyermek teljesen életerős volt s így a rendes időre született; mi által közvetve bebizonyítást nyer az a körülmény, hogy a gyermeknek atyja nem lehet, mert az általa beismert közösülés napjától a gyermek születése napjáig éppen 8 hónap telvén el, ha a gyermek tőle származnék, annak mint a fogantatástól számított 8 hónapra született gyermeknek kora szülöttnek kellene lennie. Végül bizonyítani kívánta alperes azt, hogy az általa beismert s egy izben történt közösülésre is nem ö, hanem felperes leánya unszolta öt s a közösülésért megfizettette magát. Felperes valónak ismerte el azt, hogy alperes a törvénytelen gyermek anyjával csak egy izben közösült, de alperesnek összes egyéb állításait tagadta és ellenezte a beismerés folytán nem perdöntő alperesi állitások bizonyítását. Eltekintve attól, hogy alperesnek az a tagadása, mely a