Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

152 talált végre a müvegyész azon szekerczén is, a mely vádlottnak tulajdonát képezte, s melyről a vád azt tartja, hogy a véres merénylet azzal hajtatott végre. Bizonyos lévén s ez a vágás nyomait feltüntető gyertyatartó által is minden kétely lehetőségén tul helyeztetve állván, hogy a Szeleczkiné feje fölé emelt gyertyatartót mélyen bemetszette a nevezett nő fejére mért vágás ; természetes lévén továbbá, hogy ez alkalommal az égő stearin-gyertyáról a cseppek szerte frecscsentek ; alaposnak kell elfogadni azon következtetést is, hogy a mint e cseppek a gyertyatartóra és az áldozat ruhájára frecscsentek, ugy kellett azok közül többnek vagy kevesebbnek a gyertyatartót közvetlenül érintő vágó eszközre, s valószínűleg a szükségszerűen közelben levő gyilkos ruhájára is esnie. Ez esetben azonban mindezen foltoknak egy és ugyanazon gyertya cseppjeinek, az anyag tartalmára, illetőleg a vegyanyagok arányára nézve azonosoknak kellene lenniök. Ámde az országos müvegyész vizsgálata az ellenkező eredményt hozta a felszínre. Ezen vizsgálat által megállapittatott ugyanis, hogy a Szeleczkiné ruháin és a gyertyatartón talált stearin-gyertyacseppek ugyanazon hőségi fokon olvadtak fel ; ellenben a vádlott tulajdonát képezett tárgyakon nevezetesen a szekercze nyelén és a kabáton volt gyertyacseppek olvadási pontja más hőségi fokon állt elő. Az olvadási fokoknak e különbsége kétségtelenné teszi, hogy a Szeleczkiné ruháin és a gyertyatartón létezett cseppek vagy más anyagból valók, mint azon cseppek, a melyek vádlott testén, illetőleg a kezében levőnek elfogadott tárgyon találtattak, vagy pedig hogy azok, habár azonos anyagból készültek, de az anyagnak más vegyitékü stearin-gyertyákról csepegtek le. Annyit e körülmény bizonyosságra emelt, hogy az előbb megjelölt cseppek más gyertyáról valók, mint az utóbbiak. Ezen tény, a vegyészi vizsgálat ezen eredménye, nem lehet vonatkozás nélkül a kabáton talált vércseppekből származtatott következtetésre. Vádlottnak a kir. törvényszék, által elfogadott közel állása ugy a kivégzett, valamint a súlyosan megsebesített áldozatokhoz, a vérfoltokat illetőleg arra indította a nevezett bíróságot, hogy azon vércseppeket egyenesen Schuchter Ferencz véréből valóknak következtesse, s ezen, valódisága esetében két-