Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

H5 36 A kötelem újítása csak akkor létesül, ha a regi kötelem teljesen elenyészik s a szerződő felek ennek helyebe uj kötelmet léptetnek életbe. Váltó adása önmagában nem képez ujitást, ha a hitelező a váltót nem kiegyenlítésül fogadja el. A kötelem ujitása által csak a hitelező és egyenes adós közti jogviszony nyervén szabályozást, az a kezes kötelezettségét nem szünteti meg. Ha a készfizető kezesség bizonyos összeg erejéig vállaltatik el, a kezes nem élhet azon kifogással, hogy az adósa a tartozásból már annyit kifizetett, a mely összeg erejéig a kezesség terjed, mert az egyetemlegesség folytán a készfizető kezes az elvállalt összeg erejéig a követelésnek azon részét tartozik kiegyenliteni, melyet az egyenes adós meg nem fizetett, mely tehát fedezetet nem nyert. (1K91 deczember 2. 1782. sz. a.) A budapesti VII. ker. kir. járásbíróság: Braun Ignácz felperesnek, Wertheim Mihály alperes ellen 27 frt 88 kr. s jár. iránti perében felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes keresetet arra alapította, hogy alperes az A, a. szerint Weisz Emilért 200 frt erejéig a készfizetői kezességet elvállalta, miután pedig a föadós a neki nj ujtott hitelből kifolyólag 27 írt 88 krt mindez ideig ki nem fizetett, alperest ennek megfizetésében marasztalni kéri. Tekintve azonban, hogy alperes a készfizetői kezességet az A. a. értelmében csak 1888. évi jul. 11-éig vállalta el s ennélfogva a mennyiben a főadós ezen kezességi kötelezettség lejárta napjáig adósságát ki nem egyenlítette, ót, a főadóst rögtön perelnie kellett volna, minek megtörténtét felperes nem is állította • tekintve, hogy az A. alattinak azon értelem nem tulajdonítható, mintha az által alperes magát az 1888. évi jul. hó 11-éig Weisz Emilnek hitelbe adott áruk vételáráért mindenkorra Ír akarta volna kezesként kötni, hanem ezen nyilatkozat csak ugy 8*