Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

78 tartalmazni kell, annál fogva a törvényes akadály nem forogván fen, e részben az uj házasságra való léphetés a peres feleknek megengedendő volt ; ezzel a kiegészítéssel egyébként a kir. törvényszék ítélete indokainál fogva helybenhagyandó volt. (1891 jun. 19. 382. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét biróság ítéletének, a mennyiben a házasságot felbontották és a másodbiróság az uj házasságralépést is megengedte, megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik, ehhez képest a házasság tartama alatt az 1884. évi aug. 24-ik napján született Juliska nevü kiskorú gyermek tartása s neveltetése iránt az 1877: XX. tcz. 13. §. értelmében teendő intézkedés tárgytalanná vált. Abban a részben pedig, melyben az alsóbb bíróságok alperes hozománya s nötartás iránt támasztott viszonkeresete felett érdemileg határoztak, mindkét biróság ítélete megsemmisíttetik. Indokok: Felperes keresetével azért volt elutasítandó : mert az a körülmény, hogy alperes az 1887. évi aug. 4-én a békéltető rabbi előtt a válásba beleegyezett, tekintettel arra is, hogy ezután a házasfelek még 1887 nov. 13-ig együtt éltek, az 1863. évi nov. z-án 15940. sz. a. kibocsátott szabályrendelet 18. §. értelmében csak az esetre szolgálhatna indokul a házasságnak kölcsönös beleegyezés alapján felbontására, ha a beleegyezés a törvényszék előtt ismételtetett volna, ez azonban nem történt, minthogy alperesnek időközben történt elmebetegsége miatt a csak 1890 jan. 9-én folyamatba tett perben, a bírói békéltetés meg sem kiséreltethetett és mert az, hogy alperes ingerült és ideges magaviseletet tanúsított, hogy férje szüleit és rokonait nem kedvelte, ezekkel minden érintkezést megszüntetett, tőlük távol maradt, mikor apósa az 1883. évi deczember hónapban meghalt és később mikor sógornője férjhez ment, zsidó szokás szerint a család gyász és öröm ünnepségeiben részt nem vett, továbbá, hogy leányuknak kellő gondját nem viselte, ezt szabad lég használata helyett szobában tartotta, az idézett szabályrendeletben emiitett keseritésre alkalmas tényeknek nem vétethetnek, minthogy érzelmeket senkire erőszakolni nem lehet, azt pedig felperes nem bizonyította, hogy irányában alperes bizalommal nem viseltetett és ha a gyermek