Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

19 gondozását illetőleg mulasztást tapasztalt, azt mint családfő pótolhatta, ugy a fürdőbe járást is akadályozhatta volna. De hűtlen elhagyás esete sem forog fen, mert csak a közös háztartás szüntettetett meg, alperes más lakásba költözött; a községből azonban nem távozott ; végül elmebetegség tartós és ragályos betegségnek nem tekintethetvén, az izraelita vallású felek között létrejött házasságot fentartani kellett. Alperes hozomány és nőtartás iránt támasztott viszonkeresetére vonatkozólag az alsóbb bíróságok Ítéletét az 1881 : LIX. tcz. 39. §. 0) pontja alapján azért kellett megsemmisíteni: mert a szabályrendelet 21. §. szerint, ha az izraelita házasfelek közt valamely szerződésre vagy vagyon elkülönözésre, avagy más követelésekre vonatkozólag a válóperben egyezség nem sikerült, azok külön rendes perre utasitandók. A zsidó házasságnak kölcsönös beleegyezés folytán való fel bontásáról I. Dtdr u. f. III. 131. sz, u. f. VI. 33. sz., IX. 18. sz., XI. 163. sz. és a kir. táblai gyakorlatot Dárday útmutatója «budapesti kir. t ibla» 15. lapján. Hogy a követelő fél külön perre utasítandó, ha a házasságból felmerült vagyoni kérdésekre nézve egyezség létre nem jör;, kimondta a Curia a Dtdr u. f. XIII. 43. sz. alatt közölt esetben is. Az érzékeny keserités fogalmát 1. Dtdr u f. XVI. 4.. sz. A hűtlen elhagyás tekintetében L Dtdr VIII. 75. 1. 24. Kettős házasság büncselekvénye fen nem forog akkor, mikor a másodszor megkötött házasság különben is belső és bontó akadály miatt semmis. Az általános bizonyitási elvekből folyólag kettős házasság bűncselekvényének megállapításához szükséges, hogy bizonyitva legyen az, hogy vádlott első házastársa a második házasság megkötésekor életben volt. (1891 október 27. 4325. sz. a.) A kalocsai kir. törvényszék: Kis (Klein) Józsefet a Btk. 251. §. 2-ik bekezdése alá eső kettős házasság bűntettének, Strausz