Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

79 tetett, kelletta két alsóbirósági ítéletnek megváltoztatásával az 1881 : LIX. tcz. 50. §-ának alkalmazása mellett a marasztaló ítéletet és következményeit a törvényes képviselet hiánya okából kiskorú Papp Gáborra vonatkozólag semmiseknek kimondani. A perköltség azért lett harmadbiróságilag megszüntetve, mert az érdekösszeütközés kétségesnek mutatkozott. A Curia 162/90 szám alatt hasonló esetben nem adott helyt a semmiségi keresetnek. Ha izraelita házasfelek közt valamely szerződésre, vagy vagyonelkülönzésre, avagy más követelésekre vonatkozólag a válóperben egyezség nem sikerült, azok külön rendes perre utasitandók. A rabbi előtti beleegyezés csak az esetre szolgálhat indokul a házasságnak kölcsönös beleegyezés alapján felbontására, ha a beleegyezés a törvényszék előtt ismételtetett. Ha ez utóbbi az egyik fél időközben beállott elmebetegsége következtében lehetetlenné valt, ugy azon alapon a felbontás ki nem mondható. Az érzékeny keseritések fogalmához. Nem szolgál keseritésre alkalmas ténynek, ha a nő ingerült és ideges magaviseletet tanúsított, férje szüleivel s rokonaival nem érintkezett, a családi gyász s öröm ünnepségeiben részt nem vett, kis lányát a szabad levegőre nem bocsátotta. A nő részéről hűtlen elhagyás fön nem forog, ha a községből el nem távozott, hanem csak a közös háztartást szüntette meg. (1891 november 3. 704.9. sz. a.) A szegedi kir. törvényszék: dr. O. J. ügyvéd felperesnek dr. H. A. ügyvéd által képviselt Schl. Gy. mint elmebeteg Schl. M. gondnoka alperes ellen, a Schl. M. kötött házasság felbontása iránti perében, a dr. O. J. felperes és Schl. M. alperes között Baján 1893. évi május hó 8-án a zsidó vallás szertartásai szerint létrejött házassági köteléket felbontja. A házasságból 1884. évi aug. 24-én született J. leánygyermeket a kir. törvényszék felperesnek itéli, ki