Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

43 enyhített azon rendelkezései, melyek a hitvestárs meggyilkolását az örökösödés fonalát megszakító hűtlenség esetei közé sorozták, mind büntetőjogi minősítés, mind magánjogi beszámítás tekinte­tében változást szenvedtek is: félre nem magyarázható módon fejezik ki azon czélzatukat, hogy a házastársak azon cselekmé­nyeit, melyek a házas életet ethikai alapjában támadják meg, nemcsak büntető, hanem magánjogi következményeikben az örö­kösödésre is kiható eszközökkel is sújtani és megtorolni kívánták. Régi törvényeink tehát a mai jogfelfogásnak megfelelő tüze­tes intézkedés hiányában is elegendő elvi alapot nyújtanak arra nézve, hogy a házasság erkölcsi alapját sértő cselekedetek dur­vább nemei a hitvestárs vagyonábani részesülés előnyétől meg­fosztó okok közé sorozhatók legyenek és ha a régi kor felfogá­sához képest a bűnös cselekménynyel előző vagy utólagos viszony­ban levő cselekmények mérlegelésénél a bírónak nagyobb tért engedvén, a büntettél közelebb vagy távolabb kapcsolatban hoz­ható cselekmények beszámítása tekintetében tüzetes intézkedést nem tartalmaznak is, elegendő felhatalmazást képeznek arra nézve is, hogy a változott jogélet és változott viszonyok között a biróság a védelembe vett czél szempontjából és a törvény szelle­méből önállólag állapithassa meg azokat az okokat, melyeknek a konkrét esethez képest az öröklésre érdemetlenitő hatályt tu­lajdonithat. Felperes a per adatai szerint mint férje gyilkosának pár­tolója az arra illetékes bünfenyitő uton hozott ítéletek értelmé­ben a férje gyilkosával folytatott szerelmi viszonyból kifolyólag bűnpártolás vétségében mondatott ki bűnösnek. Felperesnek férje utáni törvényes örökjogát illetőleg tehát, a melyre keresetét főleg állapítja, a döntő kérdés csak az, hogy felperes fentebbi cselekménye a per konkrét adataihoz és a tör­vény fentebb kiemelt czélzatához képest az örökösödésre érde­metlenitő okok közé sorozható-e ? A kérdésre jelenleg igenlőleg kellett válaszolni. Mert ha a bűnpártolás vétségének büntetőjogi fogalma az előleges részvételt és a bünrészességet kizárja is, a bűnpártolás azon cselekménye, melyben felperes bűnösnek kimondatott, jelen esetben a bün­fenyitő határozatok értelmében házasságtörésben, vagyis a házas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom