Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

zsebében volt, több tárgyakkal, egy bugyelárissal s abban 7 kr. készpénzzel II. r. vádlott bagót találván, azt szájába betette, egyéb tárgyakat pedig a mellénynyel együtt I. r. vádlott vette magához és vitte el Jamsesdre unokatestvére Rogozán György IV. r. vádlott lakására, hol gyakrabban tartózkodni szokott és a hol, mikor haza érkezett, csak V. r. vádlott Rogozán Györgyné lévén otthon, ennek tudtával azonban a nélkül, hogy megmondta volna, minő és honnan való mellény az, egy ládába a zsebében volt tárgyakkal együtt betette, honnan e mellényt s a benne volt tárgyakat IV. r. vádlott Rogozán György, kinek neje hazamenetele után megmondta V. r. vádlott, hogy Rogozán Tódor hajuluj egy mellényt a ládába tett, harmadnapra a ládába tétel után, a midőn beismerése szerint meghallotta a Popa Janaszi megveretését és gyanúja támadt, hogy annak megverésében öcscse I. rendű vádlott részt vett s a mellény a megvert Popa Janaszié lehet, nehogy nála találtassák meg, a Rogozán Tódor I. r. vádlott szalmakazlába rejtette, hol a csendörök által meg is találtatott. Azt, hogy Popa Janaszit megölni szándékok lett volna, vagy hogy a köztudomás szerint vagyonosnak ismert sértettet kirabolni szándékozták s azt e szándékuk keresztülvitele végett támadták és sérelmeztek meg súlyosan, vádlottak tagadják és a tagadásukkal szemben a vizsgálat és végtárgyalás e tekintetben terhelő adatokat nem nyújtottak, sőt az elhalt özvegyének azon előadásából, hogy M. Csékére nem adásvétel czéljából ment Popa Janaszi s tudomása szerint pénz alig lehetett nála, Szigye Vaszili azon előadásából, hogy ő az elhalttal együtt volt s ugy tudja, hogy annál pénz nem volt, mert pálinkát is tanú fizetett az elhaltnak, továbbá ugyancsak az özvegynek, valamint az elhalt testvéreinek Popa Vaszilinek, Popa Gyurkának és Popa Péternek előadásaikból az tűnik ki, hogy Popa Janaszi I., II., III. r. vádlottak által nem rablási és nem megölési szándékkal támadtatott és sérelmeztetett meg, hanem a III. r. vádlott részéről táplált bosszú indulatából folyólag, mert ha rablási szándék lett volna a vádlottaknál, akkor előre meggyőződést szereztek volna arról, ha vajon van-e a megtámadottnál ily összegű pénz vagy érték, mely rablási szándékukat eredményessé tegye s ha ölési szándékuk lett volna, akkor ehhez alkalmas eszközökkel felfegyverkezve és nem akként,