Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

í®5 szemben, mely szerint az észlelt mennyiségkülönbség nem beszáradás következménye, felperes bizonyítani tartozott, hogy midőn a kérdéses négy hordót a fuvarozó vasútnak átadta, azok teljesen megtöltve voltak, ezt tenni azonban nem sikerült, mert e czélból felhívott és kihallgatott Pjouts János és Strauss Samu tanuk, eltekintve attól, hogy saját cselekményüket képező dologról tanúskodnak, határozott tudomással nem birnak a kérdéses körülményről, hanem tudomásukat csak következtetésre alapítják, ennélfogva alperes az áru csak azon mennyisége utáni vételárért felelős, mely Salgó-Tarjánba megérkezett, mert felperes sem vitatta, hogy az árut szállítás közben veszély érte, de különben is a szakértők a hordókat sértetlen állapotban találták, másrészről alperes a keresk. törv. 348. §-a alapján igényelhetvén az árleszállítást, csak azon érték megfizetésére kötelezendő, melylyel az áru a szakértők véleményéhez képest tényleg bír. A szemle tárgyává tett áru és az A. a számlában érintett áru ugyanazonossága ellen tett felperesi kifogás alappal nem bir, mert a hordóknak a számlában kitett számjegy és űrmértéke teljesen megegyez a szemle tárgyát képezett hordókéval. Ehez képest alperes részéről a tárgyalás folyamán tett és felperes előnyös felszámítását véve a követelési mennyiség meghatározására alapul, alperes a kereseti követelésből 157 frt 90 kr. összegért feltétlenül felelős, ellenben felperes ezen összeget meghaladó követelése jogos alapot nélkülöz. A hordók iránti rendelkezés felperesnek a tárgyalás folyamán módosított és alperes által nem ellenzett kérelmén alapul. A perköltséget a felek között kölcsönösen megszüntetni azért kellett, mert a peres felek mindegyike részben nyertes, részben vesztes. (1890 márczius 20. 6600.) A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete abban a részében, mely szerint alperes 157 frt 90 kr. tökének s kamatának fizetésére köteleztetett, felperes pedig kereseti követelésének 221 frt 70 krt meghaladó részével elutasittatott, továbbá a mennyiben alperes 4 drb hordónak visszaadása, esetleg 28 frtnyi értékének fizetésére köteleztetett s a perköltség kölcsönösen megszüntettetett, helybenhagyatik. Egyebekben mindkét alsóbb bírósági ítélet részben megváltoztatik és alperes tartozik a kereseti követelésből a másodbiró-