Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

7'u teljes bizonyíték nem nyújtatott arra nézve, hogy a nemzés A. M. által lehetetlen volt, már pedig a vitatott törvénytelen születés megállapításánál ez döntő szempont; mert a kihallgatott tanuk ugyan bizonyságot tettek arról, hogy A. M. a K. R. házastársak előttük oda nyilatkoztak, hogy felperesek édes anyja házasságon kivül született, a szüléknek ez az állítása azonban, valamint felperesek édes anyját, ugy annak jogutódait, felpereseket sem foszthatja meg törvényes öröklési jogaiktól, valamint nem szolgálhat törvényes öröklési jog érvényesítésének akadályul az sem, hogy felperesek édes anyja a P. keresztnevet vette fel, nem pedig A. nevet, mivel ily jogositlan névfelvételnek a családi viszonyra, melynek csak törvényes házassági viszony szolgálhat alapjául, kihatása nem lehet. 33Ha a váltóból kitűnik az, hogy a váltóadós mint kibocsátó, illetve forgató vállalt kötelezettséget, meg nem engedhető annak bizonyítása, hogy köztörvényi tekintet alá eső kezességet vállalt a váltóelfogadó fizetésképtelensége esetére, és különösen nincs helye e tekintetben a főesküvel való bizonyitásnak. (1891 június 25-én 2298. sz. a.) A nagykátai kir. járásbíróság Katona Péter ügyvéd által képviselt Povedák János felperesnek, Spisák Ferencz I. r. alperes és Tóth János ügyvéd által védett Szelik Gábor II. r. és Fehér András III. r. alperesek ellen 100 frt iránti perében következőleg itélt: I. r. alperes Spisák Ferencz tartozik a kereseti 100 frt tőkét s jár. felperes részére megfizetni. Indokok: I. r. alperes a kereseti követelés valódiságát és fenállását beismervén, a prts. 158. §. alapján marasztalandó volt. Ellenben a Il-od és III-ad rendű alperesek irányában felperes keresetével elutasítandó volt, mert ha a keresethez A. alá eredetben bemellékelt váltóval felperesnek kereshetőségi jogosultsága igazoltnak vétetnék is, még azon esetben is Il-od és III-ad r. alperesek a kezességi kötelezettség alól megszabadultak, mert a kereseti követelés megfizetésére 1885. évi jul. i-je, tehát határo-