Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

220 mény, hogy az első eladás vételárának telekkönyvi biztosítása a második eladás bejegyzését megelőzte s igy a tényleges kár veszélyét nagyban csökkentette. (1890. évi szeptember i-én 13790. szám alatt.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a jakubai 193- sz- tjkvben foglalt s Radu Mertya tulajdonát képezett ház tulajdoni joga Radu Szaveta nevére a telekkönyvben azon adásvételi szerződés alapján kebeleztetett be, mely az 1886. évi ápril hó 2-án felvett közjegyzői okirat szerint kettejök közt létrejött ; tekintve, hogy e szerint Radu Mertya és Radu Szaveta jog­viszonyai lényegére vonatkozó nem valótlan, hanem való tények vezettetvén be a nyilvános könyvet képező telekkönyvbe, ezen ok­nál fogva a Btk. 400. §-ába ütköző közokirathamisitás jelen eset­ben nem forog fenn ; tekintve, hogy Radu Mertya vádlott a fentebb emiitett adás vételi szerződés megkötését megelőzőleg 1886. évi február hó 4-én kiállított írásbeli nyilatkozatába arra kötelezte ugyan magát, hogy a fent érintett házat, midőn annak telekkönyvi tulajdonosa leend, Barbu Giczának 400 frtnyi árban átadni, s a telekkönyvi átíra­tásra alkalmas szerződést is kiállítani fogja ; tekintve, hogy a Radu Mertya vádlott ezen nyilatkozat alap­ján s mint a készítendő adásvevési szerződés szerint a vele egyez­kedő Barbu által a vételárban már előrefizetett 390 frtot tényleg fel is vett; tekintve, hogy vádlott, daczára az adásvételi szerződés leendő .-negkötését megállapító kötelezettségének s az ennek fejében fel­vett 390 frtnak a kérdéses végleges szerződést Barbu Giczával nemcsak nem kötötte meg, hanem az emiitett előleges egyezség tárgyát képezett házat és telket utóbb Radu Szavetának eladta s ennek javára a kérdéses ingatlan tulajdonjoga a vele közölt szerződés alapján telekkönyvileg be is kebeleztetett; tekintve, hogy a fentebbi tényállás szerint nem egy már el­adott és a vevő által kifizetett dolognak ismételt eladásáról, vagyis egy már megszerzett tulajdonnak jogtalan elvonásáról van szó. hanem csakis egy később kötendő eladási szerződés iránti kötele­zettségnek megsértése s ezzel összefüggésben a 390 frtnyi elő­legnek vádlott általi vissza nem térítése képezi a vád tárgyát;

Next

/
Oldalképek
Tartalom