Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

XVIII Up magukra hagyta; vádlottak a munkaadó ilyen eljárása által elkeserittetvén, panaszosnak utána indulván, rajta testi sértést követtek el, ruháit leszabhatták és csekély összegű pénzét elvették.) A Curia rablást állapított megj... ... ... .— ... ... ... --- - 264 XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 81. Sikkasztási vád esetében előzetes kérdés: a sértett fél és a terhelt között fennforgó leszámolási viszony tárgyában. — Polgári perreutasitás mellett vádlott felmentése ... ... ... . — 242 XXXI. FEJEZET. A csalás. 12. Nem elég a csalásra, hogy valaki másnak ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtése vagy tévedésben tartása által hasznot szerezzen, hanem a csalás fogalma megköveteli, hogy a czélba vett haszon "jogtalan* legyen s hogy ezen haszon másnak vagyoni kár okozásával vagyis annak vagyona csökkenésével éretett légyen el, a ki a czélból tévedésbe ejtetett, vagy tévedésben tartatott. — A csalás szándékos cselekmény lévén, a szándéknak minden lényeges ismérvét át kell hatni, a csalónak tehát akarnia kell, hogy az, a kinek kárán a maga vagy más részére jogtalanul hasznot akar eszközölni, tévedésbe jöjjön vagy tévedésben maradion és akarnia kell, hogy — a tévedésbe ejtendő — ezen és nem más indokból származott tévedése következtében tegyen vagyonára, illetőleg az ő rendelkezése alatti vagyonra vonatkozólag oly intézkedést, melyből reá, illetőleg megbízójára kár keletkezzék (causalis nexus) ; de akarnia kell a csalónak ezen felül, hogy az ezen intézkedéssel a tévedésbe ejtettnek vagy abban tartottnak vagyonában bekövetkező csökkenés értéke a tévedésbe ejtő vagy az abban tartó vagy egy harmadik személy tulajdonába ellenérték nélkül vagy az értéknek meg nem felelő csekélyebb egyenérték mellett menjen át. — Btk. 355., 462. §§... 32 19. A ki ingatlanokra vonatkozó csereszerződés megkötése után a maga ingatlanát, mely a csereszerződés tárgyát képezte, megterheli vagy ezen megterheléshez mint jogosított hozzájárul : csalást követ el. Ha azonban a másik szerződő fél ingatlana Ausztriában fekszik é.-> a szerződés Auszt ia területén köttetett meg, továbbá, ha a magyarországi fél a szerződés megkötése után azon észleletre jut, hogy viszontte'jesitménykép jelzálogilag megterhelt teljesen értéktelen ingatlanokat kapna és ha kifejezte azon elhatározását, miszerint a szerződést a feléntuli sérelem czimén — melyet az osztrák jog elismer — megtámadja: ez esetben a csereszerződés tárgyát képező ingatlan utólagos megterhelése nem egyéb, mint a másik léi általi megrontatás elleni önhatalmú intézkedés és igy csalást nem képez ... ... ^4