Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

XVI Lap vagy tudnia kell azt, hogy nem bizonyos, hogy azon személy, kit ő egyenesen vádol valamely büntetendő cselekmény elkövetésével, csakugyan azon személy-e, a ki a neki tulajdonított büntetendő cselekményt tényleg elkövette. Ezen szakasz a sejtelemnek, a gyanúnak, a könnyű kész kombinatiónak, az elhamarkodott egyéni véleménynek és ítéletnek kétségtelen tény gyanánt állítása, s ez által más személy becsülete elleni könnyelmű merénylet elkövetésének szabadsága ellen irányul, míg ellenben a senkit egyenesen nem vádoló, hanem a tényleg létező vagy mutatkozó gyanuokoknak és jelenségeknek a hatóság előtti megjelölését, azoknak a hatóság tudomására juttatását s a valónak ez uton való kiderítését vagy a kiderítésnek ez uton való előmozdítását ezen szakasz egyáltalán nem érinti. — A Btk. 260. §-ában az ezen szakasz ismérvei között felvett azon ténybeli elem, mely szerint az ezen szakasz alá cső rágalmazás csak azon esetben foroghat fen, ha a vád valótlannak bizonyult be, viszonyítva ezen szakaszt a Btk. 264. §-ához, tényleg bekövetkezik mindannyiszor, valahányszor a bíróság a (eljelentett és vizsgálat tárgyát képezett vádat jogilag «valótlanénak jogérvényesen kimondja. — Res judicata --- --- -— ... — .-- 282 XVIII. FEJEZET. Az ember élete elleni büntettek és vétségek. 23. A büntetőjogi szempont alá eső gondatlanság a jogsértő eredmény bekövetkezése lehetőségének, esetleg bekövetkezése megakadályozhatásának nem eléggé gondos megfigyelésében áll. — Btk. 290. 68 102. Szokatlan időben eszközölt házkutatás nem képezhet alapos indokot a szenvedély oly erős kitörésére és az ezen szenvedély hullámzása alatt keletkezett emberölési szándék megvalósítására irányzott rögtöni cselekvőségre, hogy a cselekmény a Btk. 281. §-ának bármelyik rendelkezése alá foglalható lenne. — Ezen szakasz mindkét pontja alkalmazhatóságának mellőzhetetlen feltételéül a tettesnek nem csupán erős felindulását, hanem a cselekménynek ezen erős 'elindulás alatti «rögtöni» végrehajtását, illetőleg megkezdését is követeli. — A véghezviteli cselekmény fogalommeghatározásának kérdéséhez ... ... ... .... ... ... ... ... ... ... ... 303 XX. FEJEZET. A testi sértés. 4. A Btk. 301. §-a értelmében a más testének épsége vagy egészsége ellen irányzott merényletnél, a szándéknak csak a sértő cselekményre, s nem egyszersmind a súlyos eredményre is kell irányulnia; a szándékos sértésnek, habár nem szándékolt súlyos eredménye a tettes akaratába és cselekedetébe teljesen beszámittatik. A testi sértést illetőleg a most kiemelt szabály alul csupán a Btk. 305. $-a állapit meg kivételt, a mennyiben az ezen szakaszban külön kiemelt