Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

ii4 már egyszer pert indított, mely per érdeme felett már végleg ítélet hozatott. Ezen a kir. Curia mint legfőbb itélöszéknek 1874 augusztus hó 12-én 6798. szám alatt kelt és felperessel is szabályszerűen közlött ítéletével az alsóbb bírósági elutasító ítéletek helybenhagyása mellett felperes keresetével végleg elutasittatott. Felperes e szerint a jelen per tárgyát illetőleg már előbb pervesztes volt és ennélfogva ugyanazon pertárgyra nézve az 1881. évi LIX. törvényczikk 69. §. értelmében csak perújításnak volt helye, miért is felperest ugyanazon jogalapon alapuló uj keresetével elutasítani kellett. Továbbá a XVII. a. eredetben előfekvö szentszéki iratok a mindhárom fokú szentszék jogerős ítélete szerint felperes vétkéből az alperessel kötött házasságra nézve, a házasfelek ágy és asztaltól elválasztása kimondatván, felperes ellenében alperes javára a nőtartás kötelezettsége megállapittatott. E megállapítás jogalapja ez ideig meg nem változott és ez ideig fenáll. A házasság kötése s elválasztása idején mindkét fél, felperes és alperes a r. katholikus egyház hivei voltak. A fentjelzett szentszéki ítéletek kelte idején 1868. év előtt fenálló törvények szerint a r. kath. szentszékek a r. kath. felek házasságát illetőleg nemcsak a házassági kötelék érvényessége, az ideiglenes elválás és végképeni felbontás, hanem az ezekkel kapcsolatos vagyoni kérdések, tehát a nőtartás tárgyában is birtak birói hatáskörrel, tehát a jelen perbeli felek közt létesült házasságot illetőleg az elválás tárgyában eljárt mindhárom szentszéknek a nötartást illetőleg tett intézkedése ez alapon annál kevésbé kifogásolható, mert azon birói hatáskör iránt intézkedő 1868. évi LIV. tcz. 22. §-a visszaható erővel fel nem ruháztatott. A házasság megkötésével a házassági és családi jog szerint a férj magára vállalja a család és evvel járó női tartási kötelezettséget, tekintet nélkül van-e és ha igen, mily vagyona a nőnek. Midőn tehát felperes alperesnövel házasságra lépett, ezzel magára vállalta alperesnö, mint feleségének eltartására vonatkozó kötelezettséget. E kötelezettség volt alapja a fentjelzett házassági elválási perben eljárt szentszéki bíróságok ítéletében foglalt azon rendelkezésnek, melylyel felperes elvált neje tartására szoríttatott. E kö-