Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

73 Indokolás: A kir. itélő tábla az első bíróság ítéletének azt a részét, a melylyel az alperest annak tűrésére kötelezte, hogy a 3967/886. sz. a. folyó arányositási per rendén az 503. hsz. erdőségből gróf Stádion György jogán jutó s kihasítandó területre a felperes tulajdonjoga bekebeleztessék, azért változtatta meg: mert a felperes keresetében nem kérte az alperest a tulajdonjog bekeblezésének tűrésére kötelezni, az 1868. évi LIV. t. cz. 248. §-a szerint pedig az ítélet a felek kérelmén tul nem terjedhet, továbbá pedig azért, mert a tulajdonjog bekeblezésének kérdése a folyamatban levő arányositási perben hozandó Ítélettel lesz megoldandó. (1890. febr. 11-én 45,900. sz. a.) A m. kir. Curia : A perköltségre vonatkozólag a másodbiróság ítélete helybenhagyatik, egyéb irányban azonban mindkét alsó bir. ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik. Indokok: A nemesi javak birtokosait közösen illető erdőilletőség mindaddig, mig az fel nem osztatik és külön telekkönyvi birtoktestté nem alakul, mint a közbirtokosokat nem egyénileg, hanem nemesi birtokuk arányában megillető közös vagyon, csakis a nemesi birtok tartozékát képező vagyonnak tekinthető, jogi sajátságának ezen természeténél fogva tehát külön eladás tárgyát a telekkönyvi intézménynyel kapcsolatban csak akkor képezheti, ha az eladásba mindazok beleegyeznek, kik az állam vagyis a nemesi birtokra zálog- vagy egyéb jogokat szereztek, jelen esetben azonban ez az eset fenn nem forog; jelen esetben ugyanis a nemesi birtokra s igy annak annak a kereseti ingatlant képező tartozékára C szerint már 1872. július 16-án kielégítési végrehajtás vezettetvén, ahhoz, hogy ezen kereseti ingatlan a birói árverés alól elvonassék és hogy az külön eladás tárgyát képezhetné, nem csak a nemesi birtok tulajdonosának, hanem a végrehajtási zálogjogot szerzett hitelezőnek beleegyezése is szükséges volt ; sőt miután a kereseti ingatlan tartozékot képezett és a nemesi birtokkal rendszerint a tartozék is eladottnak veendő, szükséges lett volna az is, hogy az árverés rendszerinti terjedelmétől kivételt képező elárverezés azon módja, melynél a tartozék az eladás alól elvonatik, az árverési hirdetményben kifejezésre jusson és a tartozék az árverés alól kivétessék, ez azonban jelenleg nem történt meg, mert a nemesi birtok a tartozékokkal lett 5. szerint