Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

34 a Btk. 248 §. 2. bekezdése alá esik. a sajtóbiróság volt volna illetékes az eljárásra. Eme semmiségi panasz azonban alappal nem bir, mert az E. L. T. 40. §. szerint a 248. §. első beke/. U - i] I esö vétségek a kir. járásbíróságok hatásköréhez utaltattak, jelen esetben pedig a vád ezen §. hivatkozott bekezdése alá esÖ vétsége, t. i. a kérdéses fényképeknek és nyomtatványoknak árulása és terjesztése miatt emeltetvén, a kir. járásbíróság nem sértette meg az eljárás alakiságát, midőn eme vádat hatáskörébe vonta és pedig annál kevésbé, mert habár az emiitett fényképek nyomtatványoknak tekinthetők is, de azoknak a jelen esetben vád tárgyává tett árulása, illetőleg terjesztése a sajtóvétségek közé nem tartozik. Az ügy érdemet illetőleg az első fokú ítélet felebbezett része vonatkozó indokaiból hagyatott helyben. (1890 jul. i-én, 18733. sz. a.) A m. kir. Curia : Mindkét alsó bírósági ítélet 1883. évi VI. tcz. 7. §. 2-ik bekezdése alapján hivatalból megsemmisíttetik és az ügyiratok illetékes elintézés végett az illető kir. törvénvszékhez áttétetni rendeltetnek. Indokok : A Btk. 248. §-ának első bekezdése csak az ellenében alkalmazható, a ki fajtalanságot tartalmazó iratot, nyomtatványt vagy képes ábrázolatot nyilvános helyen kiállít, árul vagy terjeszt. Vádlott azonban a tőle lefoglalt és fajtalanságot tartalmazó képes ábrázolatoknak saját beismerése szerint szerzője, készítője és nyomtatója, egyszersmind pedig azoknak terjesztésével is foglalkozik, a mint ezt vádlottnak az iratok közt levő és Schlossel s társa czégnek sajátkezüleg Lipcsébe intézett levele, melyben an nak ily ábrázolatokat küldött, tanúsítja. Kétségtelen tehát, hogy a Btk 248. §-a második bekezdésében körvonalozott eset forog fen. Az 1880. évi XXXVII. tcz. 40. §. szerint csak a Btkönyv 248. §. első bekezdése szerint büntetendő vétség van a kir. járásbíróságok hatásköréhez utalva ; kétségtelen tehát az, hogy a kir. lárásbiróság illetéktelenül vonta hatáskörébe az ez ügybeni intézkedést, valamint az is, hogy a kir. ítélő tábla határozata, mely szerint a kir. járásbíróság illetékességét maga részéről is megállapította, annyival kevésbé felel meg a most jelzett törvény intéz-