Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)
33 rittassanak, hogy ezen képeknél a bíróságnak azon meggyőződésre kell jutni, hogy ezek nem tanulmányra, hanem egyenesen az érzékek csiklandozására vannak szánva. A Btk. 248. §-ában foglalt azon kifejezés, hogy «fajtalanságot tartalmazó sajtótermék* oly tágkörü, hogy annak körébe az ily érzékcsiklandoztató dolog feltétlenül bevonandó. Az ezen szakaszban használt szó nem magyarázható a törvény 24.1. §-ában foglalt hasonló kifejezéssel. A törvénynek intentiója nem lehet csupán csak a férfiak között és embernek állattal elkövetett fajtalanságot tartalmazó irat vagy ábrázolat árulását tiltani. Mert hisz ezeken kivül is számtalan faja lehet az erkölcsrontó irat és nyomtatványnak, melyeknek terjesztését megengedni erkölcstelenség volna, ezt pedig jogállamban a törvény intentiójául feltételezni nem szabad. Vádlottnak ezen pontra vonatkozó védekezése tulajdonképen még azt is magában foglalja, hogy a képek árulása nem történt nyilvánosan s igy beismert cselekménye a tényálladékot nem tünteti fel megkívántató teljességében. Ez sem volt azonban a felmentés alapjául elfogadható, mert a vonatkozó §. szövegében előforduló «nyilvános helyen» csupán a kiállításra vonatkozik, az árulás vagy terjesztés önmagában is nyilvánosságot feltételez ; de ugyanezen §-nak 2-ik bekezdése a terjesztést a nyilvános helyen való kiállítástól elkülönítvén, az fogadandó el, hogy a törvényben emiitett árulás vagy terjesztés egymagában is a nélkül, hogy nyilvános helyen történt volna, a vétség tényálladékát teljessé teszi. Ezen elősoroltak alapján vádlott Esztinger Adolfnak vétkessége megállapittatván, a büntetés kimérésénél súlyosítónak vétetett a vád alapját képező eseteknek sokasága. Enyhítőnek tekinthető azonban az, hogy vádlott hason cselekményért még büntetve nem volt, stb. (1890 ápr. 18-án, 10492. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: A vádlott részéről bejelentett semmiségi panaszt elveti ; jelen ügyet a felebbezések folytán érdemileg vizsgálván felül, az első bíróság ítéletét felebbezett részében helyben, nem felebbezett részében érintetlenül hagyja. Indokolás: A vádlott részéről közbevetett semmiségi panasz lényegében arra irányul, hogy jelen esetben az eljárt bíróság bírói hatáskörrel nem birt, mert a vád tekintetében, minthogy ez Döntvénytár, uj folyam. XXVIII. ?
