Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

Indokolás: A hatáskör kérdésében: A 8391. sz. feljelentésre hozott és tárgyalást rendelő végzés a bíróság hivatalból vizsgálandó hatáskörét már megállapítván, ez irányban ujabb határozat hozandó ugyan nem volt, de a természetéből kifolyólag nem indokolt hatáskört megállapító idéző végzés indokául felemlítendő, hogy a Btk. 248. §-ának 2-ik bekezdésébe ütköző sajtóbirósághoz utalt vétség miatti eljárás kizárólag a kir. ügyészség indítványára lévén folyamatba tehető, ily indítvány hiányában, sőt az indítvány meg nem tételének határozott kijelentése mellett a saitóbirósághoz való áttétel elrendelhető sem volt. Az ekként fenmaradó és a Btk. 248-ik §-ának első bekezdésébe ütköző vétség az életbeléptetési törvény 40. §. szerint a kir. járásbíróság hatásköréhez utaltatván, a hatásköri kérdés vitás nem lehet. Az ügy érdemében : Az Esztinger Adolf elleni eljárásnak tulajdonképeni alapját s egyik vádpontot az képezi, hogy ő a lipcsei kir. ügyészségnek márczius 9-ről kelt átiratához mellékelt borítékban levő 2 darab fajtalan képet küldötte Slössel és társa lipcsei könyvkereskedő czégnek. A most jelzett borítékban levő képek egyike férfinak nővel való nemi közösülését, másika pedig külön nemű személyeknek egymás nemi részeit való kölcsönös — — fajtalanságot mutat. Ezen vádpont tekintetében Esztinger Adolf tagadja ugyan, hogy ezen kétségtelenül fajtalan két képet ő küldötte volna, de tagadása birói figyelembe nem vétethetett, mert maga is beismeri, hogy a boríték az övé, a czimzés az ö keze irása és mert látható, hogy a boríték lezáró ragjegyei az ő nevének kezdőbetűit tüntetik fel. Ezek mellett tehát egyszerű kifogásnak tekintendő, hogy ezen fajtalan képek küldése a szökésben levő vádlott terhére hárittatik. A második vádpontot az Esztinger Adolfnál lefoglalt vesszökosárban levő és szintén legnagyobb fokú fajtalanságot tartalmazó képek és nyomtatványok árulása képezi. Kéznél levő vádlott Esztinger Adolf ezen kosárra nézve beismeri ugyan, hogy az tartalmával együtt az ő irodájában foglaltatott le, de állítja, hogy ő a kosárban levő fajtalan képeket és nyomtatványokat nem árulta, sőt nem is tudta, hogy a kosárban mi létezik. Tekintve, hogy a kosárnak tartalma föltétlenül fajtalanságot tartalmaz ugy a nyomtatványok tekintetében, melyek mindenütt