Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

i3 ges. Vádlott Huber József azt vallja: hogy nősülése miatt anyjá­nak szünet nélküli piszkolódása folyton izgatottá tette, 1889 okt. 4-én délelőtt közölte vele atyja, hogy a termést eladták, véle­ménye szerint csekély áron, e miatt is erős szóváltása volt külö nősen anyjával, ugy hogy elkeseredésében s mérgében ebédhez sem ült le ; aznap reggeli kávén kivül egyebet nem evett, csak bort ivott, délután is borozott, nagyfokú fejfájás s izgatottság közt házuknál föl- alá járkált, anyjával feleselve, midőn pedig anyja ismételten becsmérelte nejét, egyszerre dühösség fogta el, revolverért szaladt s őrült indulattal anyjához rohant, ki előle konyhájába beugrott, ő utána s fegyverét anyjára sütötte, kit elesni látván, megborzadt s magát akarta agyonlőni, de ebben megakadályozták. Ténykedésének egyéb részleteire visszaemlékezni nem tud. Vádlottat vizsgálati fogságban figyelő orvosoknak a vádlott kihallgatásából s a vallomási jegyzőkönyvekből is merített véle­ményük szerint vádlottnál az idült borszeszes élvezés szervezeti tünetei észlelhetők, és ugy a szeszes italok behatása folytán mint kedélybeli ingerültsége alapján a bűncselekmény elkövetésének idejében oly izgatott s felindult állapotban volt, hogy ez által akaratának szabad elhatározási képessége jelentékenyen korlá­tozva lett. Ezzel ellenkezőleg az országos közegészségi tanácsnak véle­ménye szerint: vádlottnak öntudata a bűncselekmény elkövetése idején elhomályosodott volt, ezen öntudat elhomályosodása kóros jelleggel birt, ezen öntudat elhomályosodást: furor maniacalis föltételezte, mely alapon az elhomályosodott öntudat egyenértékű az öntudatlansági állapottal. Mindkét orvosi véleménynek okadatolásából pedig kitűnik, hogy bíróság felvette vallomásokra, illetőleg ezekből következtéit psychicai tünetekre és vádlottnak a vallomásokkal bizonyított ténykedései milyenségéből a psychologia s logika elveinek figye­lembevételével, levont ténymozzanatokra alapítják vala ellentétes eredményű véleményüket ; mely források elemzésükben s mérle­gelésükben a kir. törvényszéknek is teljes világossággal rendelke­zésre állanak. Minthogy pedig igazolt tény, hogy vádlottnak néh. anyja

Next

/
Oldalképek
Tartalom