Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

jogi érdekeltség is, mert a jogviszony megállapithatása esetében előáll az ebből keletkezhető vagyoni érdekeltség, vagyis a köze­lebbről meghatározható értékkövetelés, a mi okszerűen onnan következtethető, hogy alperes elleniratában nem vette tagadásba, sőt azon védekezésével, miszerint saját utánjárása sikeres lőn, ámde ezt nem felperes czégnek köszönheti, mivel ez saját ér­deme, beismeri, hogy a m. kir. dohányjövedéki központi igaz­gatósággal külföldi dohány adásvevése tekintetében szerződésre lépett és így azon eset, melyre vonatkozólag a felek között a társas viszony állítólag létrejött, bekövetkezett. Tehát felperes az ezen esetre vonatkozó társas viszonyának érvényesítésére érdekelt­ségénél fogva jogosultnatc tekintendő. Ezek folytán a kereset alaki hiánya és perrendellenes volta miatt emelt kifogások mellőzendők voltak. A per érdemét illetőleg alperes tagadta a keresetbeli azon állítást, miszerint peres felek közt oly megállapodás jött volna létre, hogy valamennyi ügylet, mely a m. kir. dohányjövedéki központi igazgatósággal külföldi dohányok eladása, illetve meg­vételére nézve fogna köttetni, tekintet nélkül arra, vajon az igaz­gatóság ily ügyleteket peres felekkel együttesen közösen, vagy bármelyikkel külön fogna kötni, azok közöseknek fognak tekin­tetni ; s hogy e tekintetben peres felek társas viszonyba lépnek és a kötendő ügyleteket közös számlára fognák vezetni. Ezen tagadással szemben felperes keresetbeli állítása beiga­zolása tekintetéből, egyéb bizonyíték hiánya miatt, a föeskü általi bizonyítást vette igénybe s megkínálta alperes czég mindkét bel­tagját a főesküvel arra nézve, hogy köztük a keresetben általa jelzett szóbeli megállapodás nem jött létre. Minthogy pedig alpe­res czég előzetes tiltakozás után ugyan, de a mennyiben annak szüksége mégis fenforogna s ennek folytán azt a bíróság megíté­lendőnek tartaná, mindkét beltagja személyében elfogadta : ennél­fogva az ítélet rendelkező részében szövegezett főesküt alperes czég mindkét tagja részére odaítélni s az ítélet rendelkezését attól, illetve annak alperes czég mind a két beltagja által leendő le- vagy le nem tételétől föltételezni kellett. Az eskünek alperes czég mindkét tagja által leendő letétele esetében felperes keresetbeli állítása beigazolást nem nyervén,

Next

/
Oldalképek
Tartalom