Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

57 miatt I. r. vádlott egy és fél évi börtönre, II. r. vádlott a Btk. q6. §-a értelmében összbüntetésül 10 havi börtönre s 10 forint pénzbüntetésre, III. r. vádlott A. Pája tiz havi börtönre ítéltetnek, Cz. Szovra és K. Jása egymás ellen, valamint ez előbbinek A. Pája ellen támasztott kártérítési igényeikkel elutasittatnak. Indokok: A vizsgálat adatai szerint 1885. évi augusztus 24-én Cz. Szovra és K. Jása, kik egymással családjuk nő tagjai közt fenforgó viszálykodás miatt feszült viszonyban voltak, az utczán czivakodásba elegyedtek, mi csakhamar tettlegeskedéssé fajulván, e közben Cz. Szovra, ki mint mezei csősz, állítólag épen akkor a mezőre volt menendő, s ezért puskával felfegyverkezve volt, K. Jására lőtt, ez pedig a vele szövetkezett vejével A. Pajával Cz. Szavrát vasvillákkal ütlegelte; de K. Jása még a férje segítségére jött Cz.Máczát is megütötte. Cz. Szovra beismeri, hogy lőtt K. Jására, de azzal mentegetődzik, hogy puskája akkor, midőn azzal megtámadói K. Jása és A. Pája ellen védekezett, véletlenül sült el és sérelmezte meg K. Jását; miután azonban ezt igazolni nem képes, a sérült és A. Pája pedig határozottan azt állítják, miszerint puskájával az előbbire czélzott, sőt mivel K. Mileva és K. Szinka meghitelt tanuk által igazolt ama körülményből, hogy már eme lövést megelőzőleg is házuk utczaajtajánál fegyverével czélba vette K. Jását s ekkor csakis D. Vása akadályozta meg a puska elsütését, azt kell következtetni, hogy ellenséges indulattal viseltetvén K. Jása iránt, reá az utczán lefolyt dulakodás alkalmával szándékosan lőtt; minélfogva a vádlott tekintettel arra, hogy az általa okozott sérülés az orvosszakértői látlelet és vélemény szerint 25—30 napi gyógyulást igényelt, másrészt azonban, hogy a sértett jobb szemének vaksága az orvosi felülvélemény szerint az elhanyagolt gyógykezelésnek következménye, s igy a Btk. 303. §-a alkalmazást nem nyerhet: a 301. és 302. §. alá eső súlyos testi sértésben volt bűnösül kimondandó. S miután K. Jása a vizsgálat során beismerte, hogy nejével A. Pajával együtt Cz. Szovrát a czivakodás alkalmával megverte, s ezen beismerő vallomásának a végtárgyaláskor való visszavonását elfogadható módon indokolni nem képes, de őt Cz. Mácza eskü alatt vallott tanú is terheli, ellenében is meg van állapítva, miszerint Cz. Szovra bántalmazásában közreműködött, mihez képest ugyan őtet,