Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

val visszaélve és nem arra való czélzattal hozatta a kapitánysághoz, hogy ezáltal sértett felet valaminek eltűrésére kényszerítse, hanem oly czélból, hogy a már ismételten megszökött cseléden a büntetést végrehajthassa, ezáltal szökését megakadályozza és a büntetés végrehajtását ily módon biztosítsa, tehát ez a cselekmény a vádlott által elkövetett, a Btk. 193. §-ába ütköző személyes szabadság megsértése vétségének tényével, ezen vétség végrehajtásával elválaszthatlan kapcsolatban van, tehát ezúttal a Btk. 475. §-a szerint önálló bűncselekménynek nem minősülhet: ezen oknál fogva mindkét alsóbiróság Ítéletének részbeni változtatásával, L. Vilmos vádlott a Btk. 473. és 475. § a szerint meghatározott hivatalos hatalommal való visszaélések vádja és eme vádak jogkövetkezményeinek terhe alól felmentetik, és a Btk. 484. §-a szerint kiszabandó, a viselt hivatal elvesztésének a felmentés által indokolt, valamint a Btk. 202. §-a szerint kiszabandó hivatalvesztésnek a Btk. 54. §. 2. kikezdése alapján mellőzésével ; egyebekben a kir. tábla ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. 12. A be nem jelentett követelés megállapítása kényszeregyezség esetén is a törvény rendes útjára tartozik, mert a csődtörvény 226. S ának alkalmazhatóságához az kell, hogy a felszámoláskor valódinak elismerve, vagy külön per utján mar megítélve legyen. (1890 márczius 24. 1291. sz. a.) A szatmári kir. járásbíróság : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok : Felperesnek hallgatag beismerése szerint is az alperes czég csőd alatt állott, s a csődben kényszeregyezség jött létre; miután pedig a csődtörvény értelmében a kényszeregyezség joghatálya azon hitelezőkre is kiterjed, a kik — mint felperes — követeléseiket a csődtömeg ellen nem érvényesítették, önként folyik, hogy őket csak azon és oly mérvű jogok illetik, mint a csődben jelentkező hitelezőket, tehát nem követelhetnek többet, mint a csődben jelentkező hitelezők; nem támadhatják meg a közadósnak sem szerzeményét, sem azon javait, melyek a csőd megszüntetésekor annak rendelkezése alá bocsáttattak s