Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

t ez ideig meg nem támadtatván, érvényében fenáll s alperesre nézve a többi foglaltató hitelezőkkel szemben is a végrehajtási törvény 82. §-a utolsó pontjának különbeni következménye alatt kötelező marad mindaddig, a mig a kifizetésre birói utalványt, avagy a zár alóli feloldásról az illetékes biró határozatát meg nem kapja. Ha tehát állana is felperes azon érvelése, hogy a végrehajtás törvénytelen s ezért érvénye nincs, tekintve, hogy a mint egyrészt alperes ennek vizsgálására hivatva nincs, ugy másrészt az annak érvényessége feletti határozat ezen per keretébe nem tartozván, e bíróság a létező állapotot figyelmen kivül nem hagyhatja, s végül mert felperes nem vonta kétségbe, hogy a per tárgyát tevő ugyanazon részvények foglaltattak le, ezeknél fogva felperest ezúttal keresetével elutasítani kellett. (1888. évi jun. 5-én 3717. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az első bíróság Ítéletét megváltoztatja s alperest kötelezi, hogy a somogymegyei takarékpénztár 54. és 392. sz. részvényei után az 1887. évre eső szelvények átszolgáltatása mellett felperesnek 120 frt tőkét fizessen. Indokok: Alperes beismerte, hogy a kereseti 54. és 392. sz. részvények után 1887. évre eső osztalék kifizetése iránti szelvényeket felperes hozzá beküldötte: beismerte azt is, hogy e szelvények értékének kifizetési ideje már bekövetkezett; nem vette tagadásba azt sem, hogy minden szelvény után 60 frt osztalék szavaztatott meg, e szelvények értéke kifizetésének megtagadására azonban jogosultnak hitte magát azért, mert a részvények tulajdonosául alperes intézet H. Lipótot ismeri, ez ellen pedig 1885. évben végrehajtás foganatosíttatván, a részvények és az osztalék is letiltatott s alperes a kifizetéstől el lett tiltva. Alperes eme védekezése azonban az osztalék kifizetésének megtagadására indokul el nem fogadható ; mert a k. t. 299., 300. és 303. §-ainak egybevetéséből kétségtelen, hogy bemutatóra szóló papírokra zálogjog csak ezek tényleges birtoklásával együtt szerezhető, s a megszerzett zálogjog csak addig tart, mig a tényleges birtoklás, minthogy pedig a szelvények felperes birtokában vannak, kétségtelen, hogy a somogymegyei takarékpénztár azokra zálogjogot nem szerezhetett, miből önként következik, hogy a letiltás hatálya felperes mint harmadik jóhiszemű tényleges birtokos ellen kitér-