Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

szándékozván, minthogy vevő a birtokot tehermentesen akarta csak megvenni, hogy a megegyezés egyedüli akadályát elhárít­hassa, egy szabályszerűen kiállított törlési engedélyre Tauber Mór nevél, kinek javára C. I. alatt 60 frt 38 kr., 22 írt zb kr. tőkék és járulékaik erejéig zálogjog volt bekebelezve, aláirta és azután két tanú nevét is ugyancsak ö sajátkezüleg aláirta s miután a jó­hiszemű vevőt már előzetesen azzal áltatta, hogy e követelése Taubernek már nem áll fen, az igy hamisított okmányt Szecskay Kornél ügyvédhez elvitte, a ki ezt az esztergomi kir. járásbíróság mint telekkönyi hatóságnál benyújtván, a tkvi hatóság a bemuta­tott okmány alapján a nagy-ölvedi telekjegyzökönyv 519. számú ivén C. 1. sorszám alatt Tauber Mór javára bekebelezett követe­lés törlésének bekebelezését elrendelte és ezen intézkedése az 1887. évi 7512. számú végzés folytán a C ÍJ. sorsz. a. tényleg foganatosíttatott is. Vádlottnak azon ténye a Btk. 401. §-ába ütköző magán­okirathamisitás vétségének és a Btk. 400. §. 2. bekezdésébe üt­köző közokirathamisitás bűntettének eszmei halmazatát teszi és ezért, stb. Vádlott azon védekezése, hogy Tauber Mórnak már ekkor nem tartozott, annak követelését már kifizette s csak azért hami­sította névaláírását, mert esős idő lévén, restéit Bátorkeszire fáradni : bírói figyelembe vehető és enyhítő körülményül beszá­mítható nem volt, mert vádlott azon állítását, hogy ezen követe­léssel Taubernek már nem tartozik, bebizonyítani nem tudta, sőt ellenkezőleg Tauber Mór és dr. Horn Károly ügyvéd egybe­hangzó vallomása szerint nemcsak e követelése kifizetve és a kötelezvény vádlottnak visszaadva nem lett, hanem az dr. Horn Károly ügyvédnek károsult Tauber Mór által azon utasítással adatott át, hogy azt perelje és hajtsa be ; és dr. Horn Károly ügyvéd vallomása azt is igazolja, hogy ezen kötelezvény most is irodájában van, minthogy Tauber Mór beperlést kiván. Ellenben a Btk. 379. §-ába ütköző és a Btk. 380. §-a szerint minősülő csalás bűntettének vádja és e vád következményeinek terhe alól vádlottat fel kellett menteni, mivel a panaszos Szecskay Kornél ügyvéd panaszát visszavonta s minthogy a csalás magán­vádra üldözendő bűncselekményt képez, a vádat a közvádló is

Next

/
Oldalképek
Tartalom