Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

zárlat minden következményeivel együtt felsöbiróságdag hatályon kivül helyeztetett, tehát ez okból a végrehajtási törvény 25i. §-ára való tekintettel a két rendbeli zárlati költségeknek felperes által leendő viselése kimondandó volt és habár a költségek számszerűleg meg nem állapíttattak s azoknak megfizetésében felperes nem marasztaltatott, ez alperesre nézve sérelmet nem képez, esetleg csak azt vonhatja maga után, hogy a mennyiben felperes a zárlati költségek viselése tekintetében ezúttal megállapított kötelezettségének eleget nem tesz, alperes e tekintetbeni igénye külön peruton lesz érvényesítendő, stb. (1889. évi okt. hó 30-án 9301. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete a két rendbeli zárlat által okozott költségre vonatkozó nem felebbezett részében érintetlenül maradván, az alperesi viszonkeresetre vonatkozó részében hely benhagyatik ; egyéb részében azonban megváltoztatik s az első fokú bíróság ítélete hagyatik helyben oly részbeni változtatással, hogy alperes csak 2469 frt 35 kr. tökét . . tartozik felperes csődtömegnek fizetni, stb. Indokok : A 2. sz. alatti üzletátruházási szerződés egyrészről az eladóként szereplő Berghoffer Akos mint a «Berghoffer István» bejegyzett kereskedelmi czég czégvezetöje, a főnök, illetve ennek halála után örököseinek hozzájárulása nélkül, másrészről alperes, mint vevő között köttetvén meg: a jelen perben, mely első sorban eme szerződésnek érvénytelenítése iránt tétetett folyamatba, az eldöntendő kérdés csak az lehet: jogosítva volt-e a czégvezető, e minőségében a kérdéses szerződésnek a főnököt, illetőleg ennek örököseit kötelező erővel való érvényes megkötésére. E kérdés pedig nem a csődtörvénynek a közadós cselekvényeinek megtámadhatóságáról rendelkező III. fejezete, hanem kizárólag a kereskedelmi törvénynek a czégvezető hatáskörét szabályozó ötödik czime alapján nyerhet megoldást. A ker. törv. 38. §-a a czégvezetőt mint ilyet kereskedelmi üzlet folytatásával járó ügyletekre és jogcselekvényekre jogosítja fel; a czégvezető törvényes hatáskörének ilyetén meghatározásából nyilvánvaló, hogy különös meghatalmazás nélkül a czégvezetönek csak olv ügyletei és jogcselekményei bírhatnak általános, tehát a főnököt is kötelező joghatálylval, melyek rendszerint