Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

222 egyik csendőr a falun kivül a kocsira ült sértett mellé ; de a letartóztatásnak egyéb külső alakisága sem tartatott meg, a mennyiben L. Vincze csendőr fegyverére szuronyát is csak a szolgabíró hivatala előtt tűzte fel. Midőn pedig sértett a vádlott szolgabíró elé érkezett, ezzel teljesen szabadon érintkezett s a tárgyalás délelőtt befejezhető nem lévén, ebédre is eltávozott s délután ismét önkéntesen ment vissza a szolgabírói hivatalba, a tárgyalás befejezése után pedig eltávozott. Az előadottak szerint tehát kétségtelen, hogy vádlott intézkedése csakis oda irányult, hogy az előtte többszöri idéztetés daczára meg nem jelent T.-t elövezettesse s nem is történt egyéb mint elővezetés, miből folyólag a Btk. 193. § ába ütköző vétség meg nem állapitható. (1890 július i-én 23186. sz. a.) A m. kir. Curia : A kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete az abban felhozott, de az alábbiakkal kiegészített és részben módosított indokoknál fogva a minősítésre és büntetés nemére nézve helybenhagyatik, a büntetés mértékére nézve megváltoztatik s a pénzbüntetés 300 forintra szállíttatik le. Indokok : Vádlott saját beismerése szerint azért adta ki érintett rendeletét, vagyis azért rendelte el T. ügyvéd letartóztatását, mert ama ügyvédnek nyilatkozatát sértőnek találta, ezért őt a Kbtk. 46. §. alapján megbüntetni kívánta, de háromszori megidézése után még 1888. évi július 24.-ig sem hozhatta tisztába azt az előzetes kérdést, vajon ama czim és felzet nélküli nyilatkozat hozzá-e vagy a k.-i előjárósághoz van-e intézve? Ámde emez állítás nem fogadható el valónak; mert az a körülményi hogy T. czim és felzet nélküli iratát a nevezett szolgabíróhoz intézte, kitűnik abból, hogy maga ezen irat a szolgabiróság végzésének számára hivatkozik, sajnálkozását fejezi ki a szolgabíró eljárása felett és megnyugtatása végett hivatkozik a korábbi beadványhoz csatolt, tehát a szolgabiróságnál lévő felzetre ; de kitűnik a nevezett ügyvédnek ama szolgabírósághoz czimzett és oda 1888. évi július 19-én megérkezett kérvényéből, melyben kijelenti, hogy a kérdéses iratot a szolgabiróság előtt folyamatban lévő 58. sz. ügyben adta be. Emez előzetes kérdés tehát már 1888. évi július hó 19-én tisztába volt hozva. Mindenek daczára vádlott másnap R. Jánossal,