Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

122 lett, hogy sértett vádlottal rosz viszonyban élt, sőt a beszerzett járásbirósági iratok és a tanuk vallomása szerint sértett vádlottat többször fenyegette és tettleg bántalmazta is, különösen a tanuk közül S. Andtásné vallotta, hogy a sértett, vádlott es S. Sándorné mindég zavarogtak, sokszor futottak ki a fehérnépek a házból és mutogatták néki testükön a kék foltokat. Ezen a felek közt állandónak jelezhető viszály következtében sértett és neje egy időre külön válva is éltek, s a bizonyítási eljárás adatai támogatják vádlott azon feladását is, hogy az állandó viszályt vagyoni kérdések is fokozták, mert sértett vádlottal vagyont kapva, ezen időtől kezdve az ötet még jobban üldözte és kínozta és a birtokot elprédálhi akarta. Ily körülmények között vádlottnak lelki állapota folyton izgatott és élete zaklatott volt, s elfogadható vádlott azon mentsége is, miszerint a folytonos fenyegetés és bántalmazás miatt annyira félt sértettől, hogy gyakran nem mert vele egy szobában lefeküdni. A mi pedig vádlott testi és lelki egészségét illeti, habár a szakértők véleménye értelmében és tekintettel vádlott he lyes feleleteire és a védekezése érdekében kifejtett ravasz magatartására, a beszámításra nézve aggály nem forog fen, mindazonáltal vádlottnak magas kora és evvel kapcsolatos gyengesége, a melyről már 1886. évi október 30-án a vádlottat megvizsgáló szakértő akként nyilatkozott, hogy vádlott erőtlen beteges nő, figyelembe veendő az elhatározási képesség megítélésénél. A fentebbiek értelmében vizsgálat alá vévén a tett előzményeit, indító okát, vádlott elhatározási képességét, a kir. tábla azon meggyőződésre jutott, hogy habár vádlott foglalkozott is a tettet egy hóval megelőzőleg azon eszmével, hogy sértettet életétől megfoszsza és kért is 1889 január havában A. Bálinttól tervének végrehajtása czéljából pisztolyt és habár később 1889 febr. 17-én a pisztolyt kipróbálva és megtöltve meg is szerezte T. Bálinttól; mindezen körülmények az előkészület jellegével birnak és nem bizonyítják kétségtelenül azt, hogy vádlott már a pisztoly kérése illetve megszerzésekor végleg elhatározta volna sértett megölését. Az előre megfontolás bebizonyítására legterhelőbb adat vádlottal szemben az, .hogy a tettet megelőzőleg másfél órán át időzött a ház szobának használt lakrészével szemben lévő pajtában, a hol és a mely idő