Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

101 alapján a jogos védelem czimén felmentette. A kir. ügyésznek inditványa nem terjedt ki N. J. Györgyre, holott Zs. István a rajta elkövetett könnyű testi sértés okozásával azt is vádolta, a Btk. 116. §-ában azonban megtalálható az oka annak, hogy N. J. Györgyre a vád alá helyezési végzés nem rendelkezik, mert arra Zs. a Btk. 312. §-a szerint a sértett fél visszavonható indítványára, eljárás tárgyát képező könnyű testi sértés miatt emelt indítványát visszavonta. Nem lévén elismerhető a kir. ügyésznek a védekezésnek jogosulatlan korlátolását eredményezhető ama joga, hogy a törvényszék előtti tárgyaláson bűnösség kimondását eredménynyel kivánhatná oly személy ellen, a ki ott nem mint vádlott van jelen, helyesnek is ismerte fel a kir. itélő tábla a kir. törvényszéknek azon rendelkezését, hogy szemben a kir. ügyésznek az eljárásban nem érvényesített bünczimen emelt indítványával, Ni J. György irányában a büntető eljárás megindítását mellőzte. Ebben az esetben P. Jánosra nézve is a Btk. 116. §-a az irányadó, mert Zs. István a könnyű testi sértés vétsége miatt emelt indítványát a közreműködők egyikére, t. i. N. J. Györgyre nézve visszavonván, eme visszavonás eredményének a P. János elleni eljárás megszüntetésének kellett volna lenni. Minthogy a kir. törvényszék P. Jánost könnyű testi sértés miatt mégis vád alá helyezte s az eljárást ellene folytatta; minthogy bűnvádi eljárásban hivatalból kell figyelnie a bíróságnak arra, hogy az eljárás a jogosítottnak vádján és pedig oly vádján alapszik-e vagy nem, a mely a törvény szerint fenállónak tekintendő; minthogy a kir. ügyész vádjának nem volt az a hatálya, hogy elenyésztette volna a magánvád visszavonásának ez esetben a törvény szerint P. János javára is alkalmazandó következményét, minthogy ezek szerint világos, hogy P. János ellen könnyű testi sértés vétsége miatt már 1888. évi október 20-tól fogva nem volt helye az eljárásnak, ezeknél fogva a kir. itélő tábla a szabályellenes elsőbirósági intézkedéseknek hivatalból lett megsemmisitésésével P. János ellen az eljárást megszüntette. (1889. évi október 30-án 3843. sz. a.) A m. kir. Curia: A vizsgálat és végtárgyalás adatai alapján a következő tényállás veendő megállapítottnak. Az elhalt P. Péter, Zs. István L r. vádlottat a zentai csárdánál minden ok nélkül jogtalanul megtámadta, ennek mellényét lehasította, ezt arczul