Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

IOZ vrrtr ugy, hogy Zs. Istvánnak még a kalapja is kiesett fejéből, a mi helyett azután Zs. István a P. Péter kalapját lekapta ennek fejéről. Be van bizonyítva a vizsgálat és a bizonyító eljárás alkalmával nyett adatok által, hogy Zs. István és társai a további összeütközés kikerülése végett a zentai csárdától előre hajtattak, hogy őket P. Péter és ennek társai el ne érjék, le is tértek a rendes útról F. Antal tanyája felé, hol bevárták, mig P. Péterek a rendes uton elhaladtak s csak ezután folytatták szintén haza felé utjokat. Bebizonyitottan áll, hogy P. Péter és társai útközben T. András tanyája alatt kocsijukkal megállottak s észrevevén, hogy Zs. Istvánék kocsija utánuk jön. azt bevárták. Oda érkezvén Zs. István, ez minden vonakodás nélkül adta át P. Péter fel szólítására ennek kalapját, s midőn ez még ezenfelül az általa a zentai csárdástól vett kalap árát is követelte Zs.-tól, az a követelt összegnek kifizetésére vonatkozólag azt állította, hogy nem lévén nála pénz, a követelést nem teljesítheti, mely körülmény valódiságát L. Vincze tanú is megerősítette azzal, hogy Zs. már előbb is tőle kért pénzt kölcsön. Ennek daczára P. Péter és ennek unokaöcscse P. János II. r. vádlott Zs. István ezen nyilatkozata után is a kalap árának azonnali megfizetését követelték s majd kalapját akarták tőle zálogképen elvenni, de minthogy ezen követelésnek Zs. István eleget tenni nem tudott és kalapját meg nem akarta engedni zálogba, L. Vincze, H. Mihály, G. János és B. János tanuk eskü alatt tett vallomása szerint P. János öklével kétszer is fejbe ütötte Zs. Istvánt, mire az egy botot húzott elő a kocsiból s azzal P. János vállára ütött. Erre a botot P. János II. r vádlott kicsavarta a kocsin ülő Zs. István I. r. vádlott kezéből s ezzel a bottal Zs. Istvánt a kocsi egyik feléről ütötte, az ekkor szintén Zs.-ék kocsijához ment P. Péter pedig ostornyéllel a kocsi másik oldaláról verte azt, ki menekülni akarván az ütések elöl ismételten hajtásra szólította tel a vele egy kocsin ülő H. Mihályt és L. Vinczét, a kik azonban a két felől felárkolt keskeny uton N. J. György III. r. vádlottnak keresztbe állított, s még hátul egy boronával is ellátott kocsija miatt tovább nem haladhattak a kocsival. Ekkor Zs. István I. r. vádlott az ütések súlya alatt lebukva a további ütések elől a kocsi fenekén guggolva húzta meg magát, s midőn P.