Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)
i7 előidézték. Mindazáltal a vizsgálat kiterjesztetett arra is, vajon a lélektani indokok mellett vádlottnak testi alkatában nem mutathatók-e ki oly kóros elváltozások, a melyek akár önmagukban, akár kapcsolatban az eseményekkel önludatlanságot vagy az elmetehetség megzavarását eredményezték ? E tekintetben a vélemények megoszlottak ugyan, 1. a két törvényszéki orvos és dr. L. Károly méh-szenvi és ideges alapokon az öntudatlanság és elmezavar kizárásával vádlott akaratelhatározásának korlátoltságát tételezik fel ; 2. a közegészségügyi tanács véleménye a kórkép ugyanily felfogása mellett a levont következtetés fokára nézve eme véleménytől eltér és a szabad elhatározást kizártnak tekinti ; 3. az országos tébolyda igazgatója és főorvosa dr. N. Gyula és dr. S. Jakab külön véleménye pedig a melancholikus elmezavart és ebből folyólag az akarat szabad elhatározásának képessége hiányát állapítja meg. Ily ellentétes szakértői felfogás mellett az ügynek jogi elbírálása az egyes vélemények indokai által eredményezett birói meggyőződés szerint eszközlendő. Az 1. és 2. pont alatt érintett orvosi vélemények a bíróságra meggyőző hatással nem voltak, mert a feltüntetett adatok és felsorolt okok egy határozott kórképet nem mutatnak; a supponált hystéria és idegesség dr. KI. István kezelő háziorvos által megczáfoltatik és e vélemények helyessége felől alapos aggály kelt a bíróságban ; különben is végzetes jelentőségű lenne az, ha akár a hystéria, akár az idegesség, akár mindkettő együttvéve, sőt kapcsolatban a terhességgel is, a tettesnek teljes mentességéül elfogadtatnék. Az országos tébolydai orvosok véleménye azonban a melancholiának határozott, sőt typikus térképét tárja fel az itélő biró előtt. Ezen vélemény vádlott szabad elhatározási képessége iránt alapos aggályt kelt, nemcsak a véleményezőknek már hivatásuknál fogva birtokában levő bő tapasztalati adatai miatt és a véleményben kifejtett okok lánczolatának szoros logikai összefüggése miatt, hanem azért is, mert ezen kórkép a fenforgó bűnügy folyamán kiderített események keretébe teljesen beleillik. A biró meggyőzésére és különösen ezen véleménynek elfogadására döntő hatással volt báró Kr.-E. R.-nak a kir. ügyész Döntvénytár, uj folyam XXVI. 2