Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

b az élet fájdalmai ellen menedéket a halálban kereső értelem kö­zött az öngyilkosság elkövetésének pillanatában beáll: kizártnak, kell tekinteni azt, hogy ily lelki állapottal egyáltalán érett meg­fontolással cselekedni lehetne; de nem lehetett vádlott irányában mellőzni azt sem, hogy az előre haladott terhesség önmagában is csökkenti a lélek működésének szabályszerűségét. Igaz ugyan, hogy vádlott abbeli ténykedése, mely szerint ő összes ruházatát és egyéb ingóságait még Budapestre feljöve­tele előtt férjének elküldötte, a gonosz szándék előre megfon­tolt volta mellett bizonyítani látszik, mégis, miután vádlott jelle­mének alapvonása a gyengeség és erélynélküliség, ezen cselek­ményeiben nem lehet egyebet látni, mint azt, hogy vádlott — a tapasztalat szerint minden gyenge jellemmel közös módon — saját erélytelenségének tudatában és ennek fokozása végett magát oly tények elé állítani akarta, melyek elől kitérés nincs és a mely tények hatalma az ő erélytelenségét kiegészíteni alkalmas­nak mutatkozik. Ezen szempontból tehát épen azon meggyőződésre kell ütni, hogy vádlott feltevése nem volt előre megfontolt akarat, mert épen a jelzett intézkedésekből következtetni lehet, hogy ö maga sem bizott erejében, maga sem volt bizonyos a felöl, vajon az óhajtott cselekményt lesz-e erős végrehajtani ? Szóval az, a mi első tekintetre előre feltett gonosz szándék színében tűnik fel, csak egy erélytelen individuum sóvárgó óhajtásának bizonyul. Mindezek alapján vádlottat a szándék előre megfontoltságá­nak hiányában a kettős gyilkosság vádja alól felmenteni és a kétszeres szándékos emberölés bűntettében bűnösnek itélni kel­lett. Habár a tett egy akaratelhatározásból származott és ugyan­egy cselekménynyel vitetett végbe, vádlottat kétszeres ember­ölésben kellett bűnösnek felismerni, mert a kár összeszámításá­nak helye csak a vagyon ellen irányzott cselekményeknél lehet. A büntetés kimérésénél enyhítő körülményül szolgál vádlott büntetlen előélete, őszinte bünbánata és beismerése, mely utóbbi nélkül ezen ügy teljesen tisztába hozható alig lett volna. Súlyosító körülményül veendő volt vádlottnak a megölt gyer­mekekhez való törvényes anyai viszonya, továbbá, hogy öngyil­kossága által egy életképes méhmagzat elvesztését is czélba

Next

/
Oldalképek
Tartalom