Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

A budapesti kir. itélö tábla az elsőbiróság Ítéletét megvál­toztatja s alperest arra kötelezi, hogy felperesek részére olyan okiratot állítson ki, melyek alapján kereseti tulajdonjogukat be­kebeleztethessék. Indokok: A zs.-i 597. sz. tjkönyvben 2307. hrsz. alatt be­vezetett ingatlanra vonatkozólag felperesek azt a kereseti állítá­sát, hogy az ingatlant alperestől az 1871. év folyamán örökáron megvették, B. Pál tanú vallomásával bizonyították. E tanú vallo­mása szerint ugyanis alperes maga jelentette ki a község házá­nál, hogy a p.-i földjét S. Istvánnak eladta és tanú jelenlétében adta át alperes I. rendű felperesnek a földváltsági kölcsönre vonatkozó törlesztési könyvecskét, annak jeléül, hogy a vétel megtörtént s azzal a kijelentéssel, hogy neki, t. i. alperesnek, többé semmi gondja sem a földre, sem a könyvre, mely utóbbin azután tanú mint akkori községi bíró, alperes mint fizetni kö­teles fél nevét kihúzta és helyébe S. István nevét tüntette fel. Bizonyittatott továbbá ugy B. Pál, mint Sz. Péter tanuk vallo­másaival, hogy a vétel idején a keresetével hason természetű földeknek oly módoni átruházása, hogy a törlesztési könyvecskén az eladó fél neve töröltetett s helyébe a vevő fél neve Íratott, szokásban volt, söt Sz. Péter tanú vallomása szerint alperes az 1886. év folyamán azt a nyilatkozatot is tette, hogy felperes S. Istvántól bizonyos összeget is kapott. A tanúvallomásokkal elő­állított részbizonyitékot felperesek javára kiegészíti továbbá az alperes részéről beismert az a körülmény, hogy felperesek a földváltságot, helyesebben a hátralékos vételárat, az E. uradalom­mal szemben teljesen törlesztették s a vétel ideje óta az ingat­lannak folytonosan birtokában voltak, tulajdoni jogokat gyako­roltak s az ingatlant terhelő adózásokat teljesítették és hogy al­peres azt a kifogását, miszerint felperesek az ingatlant csak a föld vételárának törlesztése fejében birtokolták, semmi bizonyí­tékkal nem támogatta, minélfogva alperest a rendelkező rész értelmében kötelezni kellett annál inkább, mert alperes abbeli védekezésére, hogy I. r. felperes a törlesztések befizetett s ösz­szesen 62 frt 62 krt tevő követelésének visszafizetésébe bele­egyezett, nem volt suly fektethető, miután a vételi szerződésre vonatkozólag azt a körülményt, hogy a szerződéstől felperesek

Next

/
Oldalképek
Tartalom