Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

mazással szemben alaki hiányt el nem követett, tekintettel arra, hogy a bprts. 24.8. §-ának intézkedését sem sértette a kir. törvényszék az által, hogy a végtárgyalást vádlottnak állítólagos gyengélkedése miatt el nem napolta, mert ezt tenni vagy nem tenni szabadságában áll a bíróságnak az idézett §. értelmében ; továbbá tekintettel arra is, hogy vádlottat terhelő bűncselekmények egyike sem olyan, melylyel legalább 5 évi szabadságvesztésbüntetés járna, vádlott részére tehát védő a bprts. 213. §-a szerint hivatalból kirendelendő nem volt: a kir. tábla S. Antonietta a vádlott nejének semmiségi panaszát mint alaptalant elveti. Ellenben a nevezettnek felebbezését elfogadja és ennek, valamint a kir. ügyésznek felebbezése folytán az ügyet felülvizsgálat alá vévén, a királyi törvényszék Ítéletét részben megváltoztatja és tekintettel a fenforgó bűnhalmazatra és az okozott kárnak nagyságára, vádlott fegyházbüntetését 6 évi tartamra felemeli. Egyebekben, stb. A m. kir. Curia: Az alaptalan semmiségi panasz a kir. tábla Ítéletének indokaiból elvettetik s vádlott nejének felebbezése folytán mindkét alsóbbfoku bíróság Ítéletének részben való megváltoztatásával S. Ferencz vádlott a R. Pál kárára elkövetett csalás bűntettének vádja alól felmentetik, s a többi bűncselekmények miatt, melyekben e helyütt is bűnösnek találtatott, négy évi fegyházra ítéltetik. Egyebekben a kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok : R. Pál esküvel megerősített vallomásából kitűnik, hogy neki S. Ferencz vádlott 1888. évi október hó 3-án az ö fizetési ivét 400 frtnyi összegért zálogba adta s őt feljogosította, hogy vádlott 200 frtnyi évi nyugdiját két éven át fizettesse ki; de hogy káros csak vádlott letartóztatásáról vett értesülés, tehát 1889. évi január 23-ika után ment a vámházba, hogy az addig lejárt részleteket felvegye, ott azonban azon felvilágosítást nyerte, miszerint vádlottnak ama kijelentése folytán, hogy ő régi fizetési ivét elvesztette, uj fizetési iv szolgáltattatott ki, melynek alapján nyugdijának lejárt részleteit maga felvette. A Btk. 379. §-a értelmében csalást követ el, ki azon czélból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit ravasz fondorlattal tévedésbe ejt vagy tévedésben