Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

58 sával M. János, I. Mihály és Sz. Géza tanuk vallomásaival kétségtelenül igazolva van, miszerint 1887 jan. 24-én Br. László és G. Mihályt mint tanukat a h.-nánási kir. járásbíróságnál nem az ügyrendtartás értelmében erre jogosított biró hallgatta s vette ki tőlük az esküt, hanem az erre nem hivatott és meg nem bízott Sz. Géza aljegyző, következőleg maga az szabályellenes és semmis. Másfelől igazolva van ugyancsak a fentebb hivatok tanuk előadásával, hogy a jelzett tanúkihallgatás alkalmával peres felek annyira zajongtak, hogy a beszélők egymást megérteni nem tudták, fokozván a zajt az épen akkor végbemenő temetéshez való harangozás is, s hogy oly mérvű volt a zaj, miszerint a kihallgatást foganatosító Sz. Géza aljegyző kilökéssel és lezáratással volt kénytelen fenyegetni peres feleket. Ily körülmények között el kellett fogadni valónak vádlottak azon állítását, hogy ők azt mondták jegyzőkönyvbe, hogy I. Mihály azon két napra, míg a szérűn dolgozott, pálinkailletményét kivette s a nagy zaj miatt őket a kihallgatást foganatosító aljegyző meg nem értette, s ez okból lett vallomásuk más értelemben véve a jegyzőkönyvbe. Már pedig ha vádlottak azon tudatban tették le az esküt, hogy a jegyzőkönyvbe vallomásaik oly értelemben vannak beirva, mint a hogy ők előadták, hamis tanuzást el nem követtek, s tekintetbe véve, hogy a tanuhallgatás alkalmával igazoltan oly nagy volt a zaj, hogy a beszélők egymást meg nem érthették, könnyen megtörténhetett, hogy a kihallgatást foganatosító aljegyző más értelemben vette be a tanuk vallomását, másfelől pedig, ha az aljegyző eskütétel előtt fel is olvasta a jegyzőkönyvet, tanuk ennek tartalmát a nagy zajban meg nem érthették, s ők legjobb tudomásuk szerint adva elő vallomásaikat, azon tudatban, hogy az foglaltatik abban, a mit előadtak, tették le az esküt, minélfogva az adott körülmények között vádlottak a hamis tanuzás bűntettének vádja alól fel voltak mentendők annál is inkább, mert a vizsgálat adatai szerint gondatlanság sem terheli őket, a mennyiben a kihallgatást foganatosító aljegyző volt az, ki a zajban őket meg nem értette. (1888 nov. 19-én 11612. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja s egyidejűleg elrendeli, hogy jogerőre emelkedés után, netán szükséges felügyeleti intézkedések megté-