Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

lottra ruházni. B. Sámuel egy az ö érdekében és helyette, vagyis rendeletéből teljesítendő, határozottan körülirt teendő végzése végett bizván taligáját és lovát vádlottra: ez utóbbinak a kitűzött czél és eszközlésének szintén kitűzött módozata által körülirt hatásképességet engedett azon dologra. Ezzel egy pusztán physikai viszony jött létre a kérdéses dolog és Szv. János között, mely lehetővé tette ugyan, hogy ez utóbbi tettleg hatalmat gyakoroljon a kérdéses tárgyra, de egy pillanatra sem szüntette meg a tulajdnosnak birtoklási akaratát. Ezen birtoklási akarat mindig fenállt, nem változott, sőt nem is szünetelt; a mi már magában lehetetlenné tette, hogy a kérdéses dolog a birtoklási helyzet jogtalan megzavarása nélkiil lett legyen i'zv. János által eltulajdonítható. De azonfelül nem szűnt meg B. Sán uelnek a kérdéses dolog feletti tettleges uralma sem ; illetőleg azon képessége és annak lehetősége, hogy a taligája és lova fölötti uralmi akaratát bármely perczben az azon dologra gyakorlott közvetlen hatással physikailag is érvényesítse. A mint az eljárási iratok tanúsítják, B. Sámuel a kaszárnya-építéshez szükséges kavicshordással bízta meg vádlottat és e végett bízta reá taligáját és lovát. A kaszárnya a községben, tehát azon körben és elhatárolt területen létez, a hol B. Sámuelnek ugy akarata, valamint physikai hatásképessége is szakadatlanul kisérhette vádlottat, a mely területen tehát azaz általa felfogadott napszámosnak egy bizonyos meghatározott teljesítés eszközlése végett átadott dolog fölött minden perczben gyakorolhatta az őtet mint azon dolog tulajdonosát illető jogot és hatalmat. Ily helyzetben B. Sámuel birtoklása vádlott megszökésekor, illetőleg a taligának a birtoklási helyzet tettleges megszüntetésével véghezvitt jogtalan eltulajdonításakor jogilag és tényleg szakadatlanul fenállván : ezen körülmény kizárja annak lehetőségét, hogy vádlott a kérdéses lovat és taligát elsikkaszthatta légyen. Tekintettel mindazonáltal vádlott azon állítására, hogy ö három ismeretlen embert i frt 20 krért R—ra akart .szállítani, s azután visszajött volna a taligával és a lóval ; hogy tehát a jogtalan eltulajdonitási szándék nála nem forgott fen : ezen körülmény tüzetes megállapítása annál kevésbé volt mellőzhető, mert a Btk. 333. §-a a használat végetti lopást (furtum usus) a lopás bűntettének és vétségének