Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)
23 zödést palástol, sőt de ha a kiváltás, miként felperes állitja, az elzálogosító utódainak is biztosíttatott, az ősiségi nviltparancscsal eltörölt régi zálog felelevenítését kisérlené meg, mi a telekkönyvi intézménynyel és ennek jelzálogrendszerével szemben meg nem engedhető, felperes tehát keresetével már ez okból is elutasítandó. De elutasítandó azért is, mert a telekkönyvezett ingatlanokra vonatkozó jogügyletek tekintetében hatályában fentartott osztrák polgári törvk. 887. §-a szerint alakilag kifogástalan írásbeli szerződéssel szemben, evvel ellenkező, vagy ettől eltérő egyidejű szóbeli megállapodás figyelembe nem jöhet. Olyan kifogástalan írásbeli szerződés a keresettel megtámadott adásvevési s felperes, annak valódiságát elismerve, vele szemben bizonyítani kívánja, hogy ugyanakkor, a mikor felek azt megkötötték, szóbeli uton zálog- vagy ezt palástoló visszavásárlási szerződést kötöttek, mi bizonyítás esetében sem lenne figyelembe vehető. Egyébiránt, ha csak a visszavásárlás fentartásának kikötésére fektettetik is a suly, mind felperes, mind tanuja előadásából e részben csak annyi folyik, hogy néhai V. László saját személyében egyszerű ígéretet tett, mely szerint a visszavásárlást meg fogja engedni, ha felperesi részről a kölcsön-összeggel megkínálják: de e nyilatkozat kötelező alakban nem is történt meg, s a nyilvánkönyvi tulajdont szerzett felet s örököseit teljes bizonyítás esetében sem kötelezné. (1888 május ii-én 17004.. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete a 1—i ingatlanokra vonatkozó elutasító részében helyben hagyatik, az o—i ingatlanokra vonatkozó részében ellenben megváltoztatik s e tekintetben az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Eltekintve attól, hogy az ősiségi nyiltparancs 19. §-a által tiltott szerződés érvénytelenségének jogi következményét nem a szerződéssel megteremtett állapot fentartásának. hanem a szerződés előtti állapot visszaállításának kellene képeznie, jelen esetben az o—i ingatlanokra vonatkozólag a másodbiróság ítéletét az elsőbiróság ítéletében felhozott indokon felül azért kellett megváltoztatni s az elsőbiróság ítéletét hagyni helyben, mert felperesek előadásának azon ténybeli adatai: tmely szerint az ingatlan eladásáról szerződés lett kiállítva és e szerződés