Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

22 ellenében annál kevésbé foghat helyt, mert a tanúvallomás és alperesek viszonválaszbeli beismerésük szerint a 300 forint a 1—i ingatlanokra adatott kölcsön, ezen ingatlan pedig megítélve nem lévén, ezt állítólag terhelő 300 frt sem képezheti ezúttal kérdés­tárgyát. Hogy a P.-féle követelés fejében néhai V. László örö­kösei 600 frton felüli összeget fizettek volna Özv. Sz. Gusztávné helyett: felperesi tagadás ellenében szinte nem bizonyittatott s igy figyelembe vehető sem volt, de különben is sem a 300 forint, sem a 600 frton felüli összeg viszonkövetelésbe nem vétetvén, az ez iránti kérdés ezen per keretében megoldható sem lenne. Mind­ezeknél fogva és mert a néhai V. László által a kérdésben forgó o—i ingatlanok visszabocsátására nézve tett ígéret időhöz nem köttetett, az örökhagyó ígérete és kötelezettségei pedig az örö­kösökre átszállanak és ezeket is terhelik, a megítélt eskü letéte­lének feltétele mellett és a 200 frt megfizetése esetén az E. a. adásvevési szerződést az o—i ingatlanokra vonatkozó részében hatályon kivül helyezni s az elsorolt o—i ingatlan javak tulaj­doni birtok- és használati jogát Sz. Janka felperes részére meg­ítélni kellett. A 1—i ingatlanok visszaadása iránti kereseti köve­teléssel azért kellett felperest feltétlenül elutasítani, mert a kere­setnek azon állítása, hogy néhai V. László a 200 frt megfizetése esetén a 1—i ingatlanok visszaadására is kötelezte volna magát, alperesek tagadásával szemben nem igazoltatott, sőt P. János tanú vallomásával meg is czáfoltatott, a mennyiben ezen tanu­valllomás szerint néhai V. László a 1—-i réteket már az E. alatti szerződés kiállítása előtt is birván, ezeknek visszaadását a 200 frton felül még külön 300 frt megfizetése esetén igérte csak. (1886 decz. 23-án 2363. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megvál­toztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokolás: Az ősiségi nyiltparancs 1 q. §-a szerint az olyan szerződés, a mely lényegileg arra irányul, hogy ingatlan pénz­kölcsön biztosítására természetben zálogba bocsáttassék, s az ingatlan jövedelmei a kölcsönzött összeg kamata fejében átenged­tessenek, érvénytelen, s foganatosítására birói segély nem nyújt­ható. Felperes előadása szerint a jelen esetben a keresettel meg­támadott adásvevési szerződés csakis ilyen érvénytelen zálogszer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom