Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

2 rint törvényes férje, alperes házának II. emeletéről a fa-felhuzó gép nyílásán keresztül a pinczébe esett, ezáltal mindkét lábát eltörte és annak következtében meghalt, továbbá, hogy az ezen fa-felhuzó géphez vezető folyosók sötétek és világítva a szerencsétlenség idején nem voltak, végre, hogy a fahuzó járgányát záró vasrácsozatos ajtó a kihallgatottak tudomása szerint soha bezárva sem volt, sőt annak kulcsa is elveszett ; minthogy pedig a szükséges elővigyázati intézkedés elmulasztásából származó károkért a tulajdonos felelősséggel tartozik, alperes azon, felperes által tagadott állítása pedig, hogy néhai O. Sándor öngyilkossági szándékkal ugrott vagy részegségben esett a fahuzó nyílásába, még bizonyítva nincsen : alperes kártalanítási kötelezettségét feltétlenül megállapítani kellett. Ez alapon feltétlenül megítélendő volt a NB. y/. alattival igazolt 25 frt 65 kr. gyógykezelési és NB. 4 /. alattival igazolt 35 frt temetkezési, azaz összesen 60 frt 65 kr. költség. Felperes mint a család fentartóját, elvesztett kárvallott életjáradékának kiszabásánál figyelembe veendő volt, hogy néhai férje mint szobatisztitó a szolgák osztályába tartozik, ily személyek nejei pedig a háztartás fedezéséhez saját keresményükkel és munkájukkal is hozzájárulni tartoznak, továbbá, hogy a szolgák özvegyeit illető nyugdíj évi 100—200 frt között állapittatik meg, mi okokból a megítélt 120 frt évi tartás által anyagi kára fedezve van és igy ezen összeget meghaladó keresetével elutasítandó volt. Kiskorú O. Hona igénye nem volt megállapítható, mert NB. 2V. a. keresztlevél szerint 1887 deczember 7-én már 15-ik életévét meghaladta, az ő állásába tartozó egyének pedig ily korban már saját keresményükből tartják fel magukat, s szülőik által való eltartásra igényt nem tartanak. (1888 deczember hó 27-én 42,842. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével egyátalán elutasítja. Indokok: Felperes kártérítési követelése csak az esetben birna jogszerű alappal, ha a felperes férjén, O. Sándoron 1887. évi deczember 7-én alperes házában történt baleset az alperes mulasztása vagy vétsége következtében állott volna be. Felperesnek azonban nem sikerült az alperesi tagadás elle-