Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)
190 Vádlott a Btk. 221. §-ában meghatározott, gondatlanságból kiállított hamis szakértői nyilatkozat vétségében bűnösnek kimondatik, s ezért a 92. §. alkalmazása mellett 100 frt pénzbüntetésre Ítéltetik. Indokok: . . . . A dr. Gl. és dr. B. Miksa látlelete közt való különbség oly lényeges és szembeszökő, hogy az egyiknek valódisága esetén a másiknak okvetlenül hamisnak kell lenni: annak eldöntése végett, hogy az emiitett látleletek és vélemények közül melyik a helyes és hogy a dr. B.-t az általa adott látlelet és vélemény kiállitása körül terheli-e gondatlanság és mily mértékben, a bünperiratok a budapesti tnd. egyetem orvoskari tanártestületéhez felterjesztvén, ez az 1888. évi febr. 7-én 69. sz. a. kelt indokolt felülvéleményében kijelenti, 1. hogy a dr. Gl. által kiállított látlelet a helyes, s hogy a Sz. Istvánon ejtett testi sértés feltétlenül a 20 napot meghaladó súlyos, sőt életveszélyes testi sértések közé tartozik, mit a dr. E. jelentésében leirt január hó 6-iki állapot és a végeredmény is igazol, 2. ki van zárva a lehetősége annak, hogy a tévedés ne a B., hanem a dr. Gl. részéről történt volna, 3. tekintve, hogy dr. Gl. és dr. B. a sebet ugyanazon és pedig a sértés után való napon, tehát egészen heveny állapotában vizsgálta meg, igy tehát ugyanazon vizsgálati anyaggal rendelkezett; tekintve, hogy a koponyacsontrepedés jelentékeny, nyilt és nem rejtett volt, annyira, hogy azt a dr. Gl. látlelete szerint nemcsak kutaszszal, hanem ujjal is lehetett érezni s hogy a széles repedésen ezen orvos 1 —1*5 cm. mélységet mért: ennélfogva ezen sebnek a valóságnak megfelelő felismerése és minősítése nem igényelt magasabb szakképzettséget és különösebb ügyességet, mint minővel minden gyakorló, különösen pedig tiszti orvosnak birnia kell, igy dr. B.-nak a látlelet és vélemény kiállítása körül való ténykedése durva hibát képez, mely csak nagymérvű tudatlanságból, vagy vizsgálati gondatlanságból, vagy szándékos elhallgatásból eredhetett, a mit azon körülmény is igazol, hogy a sértett ö nála deczember hó 12-én vagy 13-án újból jelentkezett, s decz. 20-án, midőn már tudta, hogy dr. Gl. a sebet miként minősítette, ő ismét csak fejbőrinek és 20 napon alul gyógyulónak jelezte. Minthogy pedig dr. B.-ról mint tiszti orvosról fel nem téte-