Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

140 évi jan. i-töl a tényleges birtokba adás idejéig évi 27 frt 52 kr. elvont jövedelmet megfizetni. Indokolás : Felperes keresetét arra alapította, hogy T. község határában 1846-ik évben foganatosított tagosítás alkalmával M. K. Istvánnak egy egész telekföld osztatott ki 38 hold 627 4/IOQ-öl terjedelemben. Ezen ingatlan M. K. István jogutódjait Ágostont és Ferenczet egyenlő arányban illetvén, annak lele 2/4-ed telek előbb Ágostonra, ez után pedig a felperes által képviselt kiskorúak nevére lett nyilvánkönyvi tulajdonjoggal bekebelezve, azonban a 2/4-ed telekföld nincs meg, mivel abból alperesek, mint a másik osztályos testvér Ferencz jogutódjai 3 hold 356 •-ölet elfoglaltak. A kereset ellenében alperesek az elévülési jog kifogását alkalmazták ; első sorban azon okból, hogy az állítólag 1854. évben történt foglalás ideje óta 32 év eltellett. E kifogásnak azonban helyt adni azért nem lehetett, mert a foglalás jogellenes tény lévén, abból jóhiszemű birtoklás nem keletkezhet és igy ezen tényből kifolyólag elévülési jogot szerezni sem lehet. A mennyiben pedig foglalás esete fen nem forogna, az ügy érdemben bírálandó el, a mely esetben az elévülési kérdés közömbös. Ebből folyólag azon további vitás kérdések, hogy a foglalás mikor történt, és hogy alperesek birtoka békés volt-e, megoldást nem igényelnek. Felek mindegyike azon tényből indul ki, és ezen ténynek valósága a felek kölcsönös beismerésével igazolva lett, hogy T. községben a tagosítás 1846. évben történt, ez alkalommal M. K. Istvánnak egy egész telekföld 38 hold 62?/IO • öllel lett kiosztva és ezen egész telken Ágoston és Ferencz jogutódok megosztoztak. Felperes a térmérték szerinti egyenlő osztályt vitatja keresztülvittnek ez állítása mellett bizonyítékul azt hozza fel, miképen aj F- György és K. István tanukkal tudja e körülményt bizonyítani ; b) a nyilvánkönyvek készítése alkalmával Ágoston nevére az egész telek fele része lett felvéve; c) hogy továbbá a másik osztályos testvér Ferencz maga beismeri E. a. nyilatkozatában, hogy ő sem kapott fél teleknél többet és nem adott el alpereseknek fél teleknél többet; d) végre, hogy alperesek nemcsak szomszédjai voltak felperesnek, de a felperesi földet magát több