Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

izben birták feles müvelésre, a mikor alkalmuk volt azt meg-*> csonkítani. Ez ellenében alperesek tagadják a foglalás tényét és e két testvér közötti osztályra nézve eltérőleg felperestől azt adják elő, hogy az eredmény után ítélve az osztálynak nem lehetett egyenlő térmérték szerinti foganatosítása, mivel ők a K. Ferencz után birt fél telki illetőséget most is ugy birják ugyanazon mesgyékkel és határokkal, mint azt K. Ferencz használta és birta, ennélfogva az osztálynak belérték szerint kellett foganatosíttatni, habár ők abba be nem folyván, arról közvetlen tudomással nem bírnak. Miután azonban a fél telki illetőséget ma is oly mesgyékkel és határokkal birják, mint már 1848. évben, foglalást pedig nem tettek, habár beismerik, hogy a felperesek jutalékát feles müvelésben birták, felperesnek a nyilvánkönyvre és K. Ferencz E. a. nyilatkozatára alapított bizonyítéka ellenükben mit sem igazol. E két eltérő tényállás közül az előbbit kellett igazoltnak venni s elfogadni, mert habár általában nem lehet is valószinütlennek tartani, hogy a két testvér belérték szerint és nem egyenlő térmérték szerint osztozott meg az egész telken, azt felperes tagadása ellenében alpereseknek állott volna kötelességükben igazolni, azt azonban meg sem kisérlették, mig felperesnek az A. a. nyilvánkönyvben és K. Ferencznek E. a. nyilatkozatában, valamint F. György és K. István tanuk vallomásaiban semmivel meg nem erőtlenített bizonyítéka van arra, hogy a két testvér egyenlő térmérték szerint osztozott. Azon körülmény pedig, hogy alperesek két izben is birták feles müvelésre felperes illetőségét, és igy alkalmuk lehetett a mesgye-vonal megváltoztatására, habár arra semmi közvetlen bizonyíték nincs, hogy a mesgye-vonal 1860. év előtt máshol lett volna, szintén figyelmet érdemlő mozzanat. Alperesek továbbá azzal védekeznek, hogy ők K Ferencztöl természetben kimutatott határokkal és nem hányadrészben vették a fél telki illetőséget és ezen mesgyékkel, határokkal birják ma is az ingatlant nemcsak, hanem a mesgyevonalak és határjelt képező karók, oszlopok most is ugyanazon helyen vannak, mint voltak 1848. évben, a mióta azt birják. És ez állításukat felperes tagadása ellenében a helyszínén kihallgatott tanukkal és szemlével készek igazolni. Ez állítás valóságát meggyengítette felperes azon előadásával,