Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

84 vádlott D. György az átvett pénznek nemcsak lopott voltát, ha­nem beismerése szerint azt is tudta, mikép fia azt betörés utján szerezte, a kir. tábla az első bíróság ítéletét mindkét vádlott bűnösségére és első rendű vádlott V. Dusán büntetésének mér­tékére nézve is, ezért és indokainál fogva helybenhagyja, V. György börtönbüntetését azonban tekintettel az elsöbiróilag érvé­nyesített enyhitö körülményeken felül még arra is, hogy a lopott pénznek csak csekélyebb részét vette át, nyolcz hónapra leszál­lítja. (1889 febr. 27-én 46244. sz. a.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy a műveltségnek legalacso­nyabb fokán álló ember is tudja, hogy lopni nem szabad ; te­kintve, hogy az ügyiratokban semmi nyoma sincs annak, hogy vádlott nyomorban szenvedett volna: a nevelés hiánya és a nyo­mor enyhitö körülményül nem fogadhatók el. De az sem képez enyhitö körülményt, hogy V. Dusán vádlott ellen csakis összetett bizonyítékok alapján mondható ki a bűnösség; mert az, hogy mely nemű bizonyítékok eredményezik a bíróban azon meggyő­ződést, mely vádlottat bűnösnek nyilvánítja: a vádlott által elkö­vetettnek itélt cselekmény enyhébb vagy súlyosabb bűnösségére teljesen közömbös. A bizonyíték lényegesen fontos, a meggyőző­dés keletkezésének tényező eleme: de a bűnösség megállapítá­sára elegendő teljes meggyőződést közvetítő bizonyítékok mellett ezeknek egyenes vagy közvetett volta teljesen befolyástalan. Nem volt elfogadható enyhítő körülmény gyanánt a kedvező alkalom sem ; mert ha erre vonatkozólag az alsóbb fokú bíróságok abból a szempontból indulnak ki, hogy V. Dusán vádlott mint kályha­fütő ezen szolgálati viszonyánál fogva a lopást feltűnés nélkül s akadálytalanul inkább a kínálkozó, mint szándékosan keresett alkalommal követte el: akkor ez a körülmény, tekintve, hogy a nevezett vádlott ezzel a bizalommal visszaélt s ez által a szolgá­lati hűséget megszegte, nem enyhitö, hanem súlyosító körülményt képez; másfelől tekintve, hogy V. Dusán vádlott a tanácsterembe, hol a lopás elkövettetett, betörés és bemászás által jutott, legott az asztalt is feltörte s igy a lopás a Btk. 336. § ának 3. pontja szerint kétszeresen minősül bűntetté; tekintve, hogy ezen túl­nyomó súlyosító körülményekkel szemben a még fenmaradt eny­hítő körülmények alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazása nem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom