Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)
8.3 370. §-ába ütköző orgazdaság bűntettében bűnösnek kimondatik, ezért V. Dusán a Btk. 340. és 341. §§. alapján a 92. §. alkalmazásával egy évi börtönre s három évi hivatalvesztés és politikai jogainak felfüggesztésére; V. Györgye vádlott a Btk. 370. és 373- §§• alapján egy évi börtönre, három évi hivatalvesztés és politikai jogainak felfüggesztésére ítéltetik. Indokok: Cs. Sándor és B. Luka tanuk vallomásával igazolva van, hogy f. évi február 14-re virradó éjjel a b.-i községház folyosóján a kályha mellett lévő fal kibontatván, az ekként támadt résen a tettes a tanácsterembe hatolt, egy asztalt feltört s a benne lévő 65 forintból 44 frt 90 krt eltolvajolt. V. Dusán és V. Györgye vádlottak a tett elkövetését egymásra hárítják. Tekintettel azonban V. Mária, P. József és V. Mihály tanuk azon egybehangzó vallomására, hogy vádlottak beismervén, miként az ellopott pénzösszeg házuk eresze alatt van elrejtve, midőn velük a helyszínére mentek, V. Dusán vádlott minden habozás s keresés nélkül jelölte meg a lopott pénz rejtekhelyét: e vádlottnak azon állítása, hogy a lopást atyja V. Györgye vádlott követte el s rejtette viskójuk ereszébe a lopott pénzt, megczáfoltatik s V. Dusán vádlott tettessége igazoltatik. Ugyanazért V. Dusán vádlott a lopás bűntettében bűnösnek volt nyilvánítandó, tekintve azonban rovatlan előéletére, fiatal korára, a nevelés teljes hiányára, a nyomorra, melyben életét atyjával együtt tengette, tekintettel továbbá arra, hogy a kár csaknem teljesen megtérült, hogy e vádlott tettesként csakis összetett bizonyítékok alapján ítélhető el, s hogy a lopás elkövetésére a kedvező alkalom által is csábittatott, mely enyhítő körülményekkel szemben súlyosító fen nem forog: javára a Btkönyv 92. §-a volt alkalmazandó. V. Györgye vádlott beismerése alapján az orgazdaság bűntettében volt bűnösnek nyilvánítandó, mert bevallja, hogy fiától 10 frtot, a pénz lopott voltát tudva, átvett s igazolva van, hogy a pénz megtartása végett a csendőrök által szándékolt nyomoztatásnak ellenszegült. Tettességére nézve azonban elfogadható bizonyíték fen nem forog. Büntetése kiszabásánál rovatlan múltja s a nyomor, melyben élt, enyhítő körülményekként figyelembe vétettek. (1888 okt. 20-án 5718. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Tekintettel még arra, hogy 6*