Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

77 járás 5 napot igénybe vett, valamint, hogy a felmerült költségek legalább íoofrtot kitettek, mely költséget felperes nem engedte el.» Indokok: Felperes ioo frt ügyvédi munkadijat kívánván, állítja, hogy alperes megbízatása folytán fegyelmi ügyben Buda­pestre utazott, a m. kir. Curiánál alperes érdekében közbenjárt és 137 frtot költött. De miután alperes csak 100 frtot ígért, követelését most is csak 100 frtra terjeszti ki. Alperes maga be­ismeri, hogy egy tárgyalás alkalmával baját felperesnek elmesélte és felperes közbenjárását elfogadta, sőt hogy Írásbeli meghatal­mazást is adott, habár ezen megbízó levél az aláírásnál még kitöltve nem volt. Ezen beismerésből kitűnik, hogy alperes meghatalmazási blanquetta aláírásával a felmerülendő költségek megtérítését is ígérte, mert minden meghatalmazásnál az is elő­fordul, hogy a megbízó a költségek megtérítésére magát köte­lezi. Szükségtelen tehát a meghatalmazás megszerzése, mert fel­peres előadása szerint ezen meghatalmazás holléte ismeretlen és mert alperes úgyis beismerte, hogy felperest megbízta, miszerint felperes fegyelmi ügyében közbenjárjon. Ennek alapján tehát alperes köteles is a megbízatásból folyó költségeket megtéríteni, először ha felperes bizonyítja, hogy alperes érdekében közben­járt s hogy költségek felmerültek és másodszor, ha alperes be nem bizonyítja, hogy felperes ezen képviseletét ingyen és szíves­ségből vállalta magára. A mi azon állítást illeti, hogy felperes alperest tényleg képviselte, illetve érdekében Budapestre utazott, fegyelmi ügyben a kir. Curiánál közbenjárt és 5 napig az uton volt, felperes főeskü bizonyítékot ajánlt. Hivatkozik ugyan két sürgönyre is, melyet Budapestről alperesnek küldött volna és a melyekkel bebizonyítani akarja, hogy a curiai bíráknál megfor­dult és tehát alperes érdekében közbenjárt ; de miután alperes ezen sürgönyök elküldését, illetve átvételét tagadja és a sür­gönyök többé meg nem szerezhetők, azon bizonyítás magától elesik. Fenmarad tehát az ajánlott főeskü, mely esküt alperes el nem fogadott, tehát azt felperesnek oda ítélni kellett. Ezen eskü által bebizonyítva lett, hogy felperes Budapestre való utazását alperes érdekében tette, hogy fegyelmi ügyében közbenjárt s hogy az utazás 5 napot vett igénybe. A mi a költségeket illeti,

Next

/
Oldalképek
Tartalom