Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

56 mint a birtokháboritás előidézőit a felmerült költségeknek viselésére, még pedig az 1881. évi LIX. tcz. 37. §-ának a) pontjában foglalt joghatálynak alkalmazásával kötelezni kellett. Egyedül a birtoklás tekintetében a tárgyak becsértéke mint használati érték annál kevésbé vehető figyelembe, miután sommás visszahelyezési eljárásnál nem a tulajdon, hanem a birtok kérdése jő elbírálás alá, ezért felpereseket ebbeli kérelmükkel elutasitni kellett. (1886 nov. 2. 4407. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. itélő tábla az első bíróságnak ítéletét, annyiban a mennyiben a keresetbe vett négy fiókos szekrényre nézve intézkedést nem tartalmaz, valamint abban a részében, a melyben a felpereseket az ingók értékére vonatkozó keresetükkel elutasította, mint nem felebbezettet nem érinti, egyebekben pedig helyben hagyja. Indokok: Az első bíróság ítéletének az alperesek marasztalására vonatkozó felebbezett részét a kir. itélő tábla az annak kapcsán felhozott megfelelő indokok alapján és még azért hagyta helyben, mert az a körülmény, hogy az idézés az alpereseknek a tárgyalás napján kézbesittetett, az eljárásnak s az ítéletnek megsemmisítésére okul nem szolgál, minthogy alpereseknek a megjelenésre elég idejük volt, a mit mutat az, hogy a tárgyaláson meg is jelentek, az 1868: LIV. tcz. 116. §. pedig csak azt rendeli, hogy az idézés vétele és a megjelenésre kitűzött idő közt annyi idő maradjon, a mennyi a megjelenésre szükséges, mert továbbá a birtokba helyezésnek nem csak az ingatlanok, hanem az ingókra vonatkozóan is van helye. (1888. évi november 21 -én 48036. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatván, felperesek keresetükkel egészben elutasittatnak. Indokok: Felperesek keresetükkel azért voltak elutasitandók, mert a jogközösség, a mely a peres felek, mint együtt lakó és közösen gazdálkodó felek között a kereset értelmében fenállott, felperesek kereseti előadása szerint kölcsönös megegyezés folytán megszűnt, sőt a mennyiben felperesek némely ingóságot tényleg kizárólagos birtokukba vettek, részben tényleg foganatosítva is lett, jelen esetben tehát a közösség megszüntetése peres felek egyezségén és tényén alapulván, peres feleknek a közös-