Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

hogy ö egy oly váltót, mint a milyen a keresethez A. a. másolatban csatoltatott, elfogadói minőségben aláirt, felperes pedig ennek ellenkezőjét be nem igazolta, illetve mert az ennek beigazolására alperesnek kinált oly irányú főeskiit, hogy az elvesztett váltót alá nem irta, s hogy a rajta előforduló «F. Adolf»-féle aláírás hamis, e per elbírálásánál mellőzendő volt egyrészt azért, mert alperes a váltó megszemlélése nélkül az esküre nézve nem nyilatkozhatott, másrészt pedig azért, mert a bizonyítani szándékolt körülmény a váltótörvény 79. §-ának 2-ik bekezdése nyújtotta fizetési váltókereset keretébe tartozik ; mindezek alapján tehát felperes keresetével elutasítandó volt. (1887 deczember hó 31-én 12,796. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével csak az esetre utasítja el, ha alperes esküt tesz arra: «hogy 1887. évi márczius hó 14-én Nyitrán, felperes irodájában egy — W. Móricz által kibocsátott, ugyanaz által forgatott s 1887 évi augusztus hó 14-én lejáró — 250 forintos váltót elfogadói minőségben alá nem irt.» Indokok : A B. a. végzéssel igazolva van, hogy a keresetben körülirt váltó megsemmisítése iránti eljárás, felperes mint váltótulajdonos kérelmére, miután a váltótörvény 77. §-a kívánalmainak eleget tett, folyamatba tétetett. Minthogy pedig a váltótörvény 78. §-a szerint a megsemmisítési eljárás folyamatba tétele után a váltótulajdonos kereseti jogot nyer az iránt, hogy a lejárt váltó elfogadójától a váltóösszeg birói kézhez letételét követelhesse, s a már elbírált az a kérdés, hogy felperes a váltó előbbi birtoklását a megsemmisítési kérvényben kellően kimutatta-e vagy sem ? e perben vita tárgyát nem képezheti : e kereseti jog ellen tett kifogás figyelembe nem vétethetett. Tekintve azonban, hogy alperes az elveszett és a megsemmisítési eljárást elrendelő végzésben körlüirt váltón előforduló elfogadói aláírásnak tőle származását tagadásba vette, s e tagadással szemben felperest a prts. 172. §. d) pontjában szabályozott esküvel kínálta meg, melyet alperes letenni késznek is nyilatkozott, tekintve továbbá, hogy az elfogadói aláírás igazolásának a do-