Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

23 maga tartotta meg, miből a dolog természeténél fogva következik, hogy a tényleg meg nem vett és meg nem tartott értékpapírokra vonatkozó ügylet alapján, alperes ellen, alperes helyett teljesített állítólagos fizetések és ezekkel kapcsolatos költségek és járandóságok czimén követelést mint bizományos nincs jogosítva érvényesíteni. A magyar királyi Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az a) a. könyvkivonatból, főleg pedig az ennek alapját képező, peres felek között váltott levelezésből jogi bizonyossággal megállapítható, hogy peres felek között a D., F. és B. alattiakban megjelölt értékpapírok tekintetében oly vételi bizományi viszony forgott fen, melynél a megszerzendő értékpapírokat a Kt. 381. § a értelmében eladóként maga felperes mint bizományos szolgáltatta s alperes mint megbízó, J., S. és M. leveleiben ezen vételeket mint az ő részére történteket, tudomásul vette. Ily tényállás mellett teljesen közömbös az a körülmény : birtokában volt-e felperes a kérdéses papíroknak már az eladás ide jében; valamint a szerződő felek vagyoni viszonyai sem bírhatnak az ügylet jogi minőségének meghatározására befolyással, alsóbiróságoknak az a nézete tehát, mintha peres felek között fenforgott kereseti jogügyletek pusztán tőzsdei árkülönbözetek fizetésére irányuló és a fogadásszerü szerencsejáték természetével bíró ügyleteket képeznének s mint ilyenek polgári bíróságok előtt nem érvényesíthetők, alaposnak el nem ismerhető. Mindemellett felperes helyesen utasíttatott el keresetével; mert habár alperes késett is a jogilag tulajdonát képező emez értékpapírok felett rendelkezni, felperes eme késedelem folytán csak arra nyert jogot, hogy magát követeléseire nézve a rendelkezése alatt állott ezen értékpapírokból törvényes módon kielégítse ; a törvényes kielégítés módját és útját pedig, a Kt. 380. §-ára utalva, a 305. §-ban előirt eljárása állapítja meg; felperes tehát az esetben tartozott volna az idézett törvénytételekben határozottan előirt bírói segélyt igénybe venni, annyival inkább, mert a teljesítés helyénél (Berlin) fogva reá nézve irányadó német Kt. 375. és 310. §-ai teljesen hasonló eljárást rendelnek ; mert a kir. itélő táblának az a nézete, mintha felperes