Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

20 tétetik. De Sch. Károly tanú vallomásával és Cz. Sándor előadásával sem tekinthető a kérdéses körülmény bizonyítottnak, mert a nevezett tanú csak azt vallja, hogy Cz. Sándortól alperes szalonnát vásárolt, arra azonban, hogy Cz. Sándor az adás-vétel alkalmával kijelentette volna, hogy a szalonnát mint felperes czég vezetője adja el, tanú nem emlékezik ; és mert Cz. Sándornak a saját tényére vonatkozó előadása ép ugy nem szolgálhat bizonyítékul, mint a felperesnek ide vonatkozó, alperes által tagadott előadása. De felperes nem hozott fel oly elfogadható körülményt sem, melynél fogva a szerződök akarata szerint a kérdéses ügylet az ő mint főnök nevében kötöttnek volna tekinthető ; sőt annál a körülménynél fogva, hogy Cz. Sándor a SNB. alatti levelet, melyben a kérdéses szalonna átadása iránt intézkedik s egyúttal tudatja, hogy a szalonna vételára neki fog kifizettetni, a czégvezetésre vonatkozó toldás nélkül irta alá (keresk. törv. 40. §-a), továbbá az eskü alatt kihallgatott K. Imre tanúnak ama vallomásánál fogva, hogy Sch. Károly és Cz. Sándor a szalonna eladásánál határozottan kijelentették, hogy a szalonna az ö kizárólagos tulajdonuk, mert ők azt ketten társaságban vették, merőben kizártnak tartandó az, hogy a szerződők akarata az lett volna, hogy az ügylet felperes mint főnök nevében kötöttnek tekintessék. Ily körülmények között a kereseti ügylet Cz. Sándor és alperes között kötöttnek lévén tekintendő, következőleg ebből az ügyletből kifolyólag felperes és alperes között jogok és kötelezettségek nem keletkezvén, felperest kereshetőségi jog hiánya miatt keresetével elutasítani kellett, stb. (1888. deczember 13-án 1405. sz. a.) A m. kir. Curia: tekintve, hogy a 2554. sz. tárgyalási jegyzőkönyvben Cz. Sándor kivel alperes a kérdésben forgó ügyletet megkötötte, maga is kijelentette, miszerint azon ügyletet ugy mint felperes czégnek czégvezetője a czég részére kötötte meg s igy nem foroghat fen kétség arra nézve, hogy szerződő félnek felperes czég tekintendő és hogy a kereseti követelés felperes czéget illeti: a másodbirósági Ítélet megváltoztatásával az első fokú bíróság ítélete hagyatik helyben az itt kifejtett, valamint az abban foglalt egyéb indokoknál fogva, stb.